Anzikszok a stájer fővárosból

Ha külföldön jár az ember, levelezőlapot ír a barátainak, a szeretteinek. Ilyenkor néhány mondatban elmondja az érzéseit, a benyomásait. Szeretem a levelezőlapokat rövidségük, tömörségük miatt. Grazi élményeimet egy képzeletbeli partnernak címezve nyújtom át az olvasónak.

De jó is lenne vidám lovak között élni! Erre gondoltam a piberi lipicai ménesben, Graz közelében. Magam is láthattam, hogy a mélyfeketén, rozsdabarnán és őszibarack-pirosan született kiscsikók a harmadik és a hetedik évben szürke ruhát öltenek, a tizedik évben pedig átfehérednek. Amit a természet elvégez, nem ugyanaz, mint amit némely emberek tesznek örökös köpönyegforgatásukkal, „színük” változtatásával. Hiányzol! Élveznéd a csikók száguldását, a természet pompáját. Egyre jobban megértem azt a New York-i asszonyt, aki egy fogadás alkalmával arról beszélt, hogy csak az állatok között hajlandó élni. Talán irigylem is. – Csucsucsu

Emlékszel egy régi szlogenre? Így szólt: „A tisztaság fél egészség.” Élmény lehet tiszta városban élni. Hogy mitől lesz tiszta egy város? Attól például, hogy már a hároméves gyereket is megtanítjuk arra: ne dobja el a csokoládépapírt, hanem szorongassa a kezében a legközelebbi szemétkosárig. Kis feladat egy nagyobb cél érdekében. Diszciplína, ami nálunk sokszor hiányzik. Graz tiszta város. Ezért (is) lehet szeretni. – „Aki a Duna vizét issza…”

A világ egyik legnagyobb középkori fegyver- és páncélarzenáljában bolyongok. Többek között 3300 vértet, páncélt és sisakot, 7800 kézifegyvert, lovagi tornákon és vadászatokon használatos fegyvert láthatunk itt. A páncélruha átlag negyven, a sisak nyolc és fél kiló. A választék óriási. Javaslom a politikusoknak, hogy naponta egy órát töltsenek el ebben az öltözékben, s akkor garantálva lesz a világbéke. – Száz pusz + 1

Lehet, hogy a lőfegyver megjelenése az ember elsatnyulására vall? Az idő múlásával az elpuhult katonáknak már sem merészségük, sem szuflájuk nem volt ahhoz, hogy a gyilkolóeszközt maguk vigyék az ellenséghez. – Egy alabárdos

Az 1588-ban épült, 35 méter magas harangtorony közelében figyeltem fel egy parkoló autó matricájára. Ez állt rajta: „Du auch?” Lásd be, mindenki azt képzel bele ebbe a két szóba, amit éppen akar. Rövid és ötletes kommunikációs szavak. Lényegretörők. Kérdezem tőled is: „Du auch?” A választ lehetőleg sürgősen, e-mailben kérem. – Macskád

Megnéztük a világhírű osztrák festő, a Hundertwasser által újjáalakított Szent Barbara- templomot Bärnbachban. Állíthatom: egyedi szépség. Itt jutott eszembe a festő egyik mondása: „Az ember és a növényzet viszonyának szinte vallásossá kell válnia; csak akkor marad fenn az ember, ha úgy szereti a fákat, mint önmagát.” A hazai fairtások láttán van miért izgulnunk… – Kézcsókkal…

A Krebsenkellerben (Sackstrasse 12.) ittam az egészségedre, és egy igazi Wienerschnitzelt ettem. A fülemet csak az bántotta, hogy az egyik kolléga úgy használta a „miszerint” kötőszót, mint aki szerelmes belé. Kosztolányi Dezső sem szerette, már elnézést, hogy egy ilyen nagy példaképre hivatkozom. Egyszer Kosztolányi úgy jellemzett egy bürokratát, hogy: maga volt a nagy miszerint egy mellékmondat élén. Az idézet talán nem egészen pontos, de ez a lényege. Bocsáss meg, hogy stiláris kérdésekkel untatlak, de emlékezhetsz, az egyik sportközvetítés után is szóvá tettem a sok „úgymondot” … – Egészségedre!

A piberi lovasmúzeum bizonyítja: az Osztrák–Magyar Monarchiában olyan módon is készítettek kengyeleket a hölgyek számára, hogy télen izzó parazsat helyezhessenek bele. Meg ne fázzanak lovaglás közben. Azt hiszem, a kényeztetésnek is van határa, ha komolyan gondoljátok az egyenjogúságot. – Szeretettel…

Kedvesem! Játszottam a grazi kaszinóban. A riói út – elhalasztva. – A Te…