Az orosz gáz harmincöt éve Magyarországon

Idén lesz harmincöt esztendeje, hogy Oroszország gázt exportál Magyarországra. E sikeres múltról a jövő bizonytalanságaira tekintve láthatjuk, hogy a fenntartható energiabiztonság heves viták tárgya lett.
Az elmúlt harmincöt évben a Gazprom Magyarország egyik legnagyobb energiaellátójává vált. 2009-ben 7,6 milliárd köbméter gázt szállítottunk, amivel Magyarország a hatodik legnagyobb európai exportpiacunkká nőtte ki magát. Az orosz–magyar energiapartnerség viszonylag stabil volt, amióta csak elkezdtünk Európa számára gázt szolgáltatni. A hidegháború évei alatt, a Szovjetunió felbomlásán és Oroszország összetett piacgazdasági átalakulásán át, valamint a közép- és kelet-európai országok EU-csatlakozása során országunkból magyar vállalatoknak és fogyasztóknak szállítottunk földgázt. E nehéz idők során a Gazprom minden politikai és gazdasági nehézség ellenére megbízható partner maradt. A mostani magyarországi politikai változást követően nagy várakozással tekintünk új budapesti partnereinkkel történő munka elé – azzal a céllal, hogy a magyarországi energiaellátás és gázbiztonság területén megalkossuk e jó kapcsolat folytatásának kereteit.
Valójában nem mindig volt könnyű a helyzet, és az elmúlt években számos probléma adódott a tranzitországokon keresztül szállított, Európába tartó gázellátásban. Európa export útvonalainak diverzifikálása és fejlesztése céljából, európai partnereinkkel közösen útjára indítottunk két csővezeték-projektet: az Északi Áramlatot és a Déli Áramlatot. Az összesen 55 milliárd köbméter teljesítményű Északi Áramlat a tervek szerint 2011-ben áll üzembe. A Balti-tengert és Németországot átszelő, Hollandiában végződő Északi Áramlat egy ízig-vérig európai vezeték, amely Észak- és Nyugat-Európa nagy részének biztosítja az energiaellátást az oroszországi gázszállító hálózat összekapcsolásával.
A Déli Áramlat egy következő lépés Európa energiabiztonságának biztosítása irányába. A 63 milliárd köbméteres kapacitású vezeték átszeli a Fekete-tengert, majd Bulgáriát, Görögországot, Szerbiát, Magyarországot, végül Észak-Olaszországban, illetve Szlovéniában ér véget.
Magyarország kulcsszereplője lett a Déli Áramlat vállalkozásnak. A Gazprom és a Magyar Fejlesztési Bank ez év január 12-én nyilatkozatot írtak alá egy vegyesvállalat – Déli Áramlat Magyarország Zrt. – létrehozásáról, amely a projekt magyarországi részét végzi majd el. A Magyar Fejlesztési Bankkal történt együttműködésünk jelzi elkötelezettségünket a magyarországi energiapartnerség további bővítése iránt. A kilátások ígéretesek: meggyőződésünk, hogy a gázfelvétel folyamatosan növekedni fog Európa növekvő gázkeresletével együtt, számítások szerint 2020-ban évi 680 milliárd köbméterre, 2030-ban pedig 740 milliárd köbméterre. Az új vezetékek nemcsak az exportútvonalak bővítéséhez és a tranzitkockázatok csökkenéséhez járulnak hozzá, hanem újabb lehetőséget teremtenek a gázellátás növelésére.
Az európai szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez a földgáz nagyon pozitívan járulhat hozzá. A „kékfűtőanyag” valójában zöld: a fosszilis tüzelőanyagok közül egyértelműen a földgáz a leginkább környezetbarát. Az EU-ban üzemelő széntüzelésű erőművek közel felének modern gázturbinás egységekre cserélésével gyakorlatilag azonnal feleződne a károsanyag-kibocsátás – ezt a célt az EU csak 2020-ra tervezte elérni. Ráadásul ez lenne a legegyszerűbb és gazdaságilag leghatékonyabb megoldás, összehasonlítva az alternatív energiaforrásokkal vagy az atomenergiát alkalmazó eljárásokkal. Magyarország gazdaságának gáz által történő „energizálása” valójában összhangban van az új kormány zöldtechnológiával kapcsolatban hangoztatott céljaival is, és kiváló alkalmat ad az ország számára, hogy elérje ambiciózus céljait a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.
Ezen okok miatt a Gazprom-csoport és partnerei eurómilliárdokat költenek arra, hogy a jelentős oroszországi gázkészlet hozzáférhetővé váljon. Az új gázvezetékek építésén túl komoly erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy minél több földalatti gáztározó épüljön Oroszországban és Európában egyaránt. Az egyik ilyen jelentős – 1,3 milliárd köbméter kapacitású – gáztározó Magyarországon készül el, amelyet magyar partnerünkkel, a Mollal közösen fejlesztünk. Az egység építése már 2010-ben elkezdődhet, és a tervek szerint 2013-ra lesz üzemkész. A projekt fokozott ellátásbiztonságot jelent a magyar fogyasztóknak a gázfogyasztás csúcsidőszakában.
Az energiabiztonság közös érdekünk. Oroszországnak legalább akkora szüksége van rá, mint Magyarországnak és Európának. Az Európához hasonló gázimportőr-térségek számára az energiabiztonság két fő tényezőn múlik: a megbízható szállításokon és a gazdaságos árakon. Ugyanakkor a Gazprom számára az energiapiacok biztonsága alapvetően a kiszámítható keresleten és a tisztességes fizetésen múlik. Teljesen nyilvánvaló, hogy Oroszország és Európa egy hajóban evez, amelyben mindkét fél egymásra van utalva.
Meggyőződésünk, hogy minden szükséges előfeltétel rendelkezésre áll ahhoz, hogy Magyarországgal folytassuk szoros együttműködésünket. Komoly várakozással tekintünk az új kormánnyal való együttműködésre a kétoldalú energiakapcsolatok további erősítése céljából. A következő évtizedekben az átláthatóság és a konstruktív párbeszéd lesz partneri kapcsolataink alapja a kormányzatok, az üzleti szféra és ügyfeleink között, vagyis azon szereplők között, akik a biztonságos, megbízható és versenyképesen árazott energiaellátásban érdekeltek.

A szerző a Gazprom alelnöke