Csákóra vágva

A magyar népviselet XIX. századi fénykora után mára ismét feléledt a hagyományos öltözködés iránti érdeklődés. Sokan keresik az ősök öltözékei közül az önazonosságukat kifejező darabokat; és számos öszszegző munka jelent meg a magyar ruházatról – közülük most a török eredetű kunok viselettörténetét taglaló könyvet vehetik kezükbe az olvasók. A kun viselet érdekes vonása, hogy szinte napjainkig megőrizte a XIII. században utolsónak betelepülő keleti nép öltözködésének számos elemét, a környezetükben élő magyarok között is újra felelevenítve az őshaza jórészt már elfeledett kulturális örökségét. Emellett az európai öltözködéskultúrára is kimutatható a hatása, például a katonaság világszerte elterjedt csákója is kun eredetű. A XIX. századig használt, úgynevezett csákóra vágott süvegük terjedt el Mária Terézia rendelete révén először az osztrák, majd más hadseregekben is.
A most napvilágot látott szép kivitelű kötet szerzője, Bartha Júlia nemcsak néprajzosként, hanem e nép tagjaként is avatott kutatója tárgyának. Műve a kun népviselet első összefoglaló feldolgozása. Miután az egykori öltözékeket jórészt elemésztette az idő, régészeti leletek mellett régi kódexekben, krónikákban, Árpád-kori templomok falfestményein, református iratok, térképek széleinek díszítő rajzaiban, körözőlevelek személyleírásaiban vagy a kunok vándorútját szegélyező ázsiai kurgánok, sírdombok kőszobrai révén is igyekszik átfogni térben és időben kiterjedt kutatásának területét, míg eljut a már tárgyi emlékeket is ránk hagyományozó XIX. századig. Számos érdekes felfedezést is eredményezett ez az összevetés, mert például az újkorival megegyező fejfedőket mutatnak a több száz éves sírleletek és a régi krónikák ábrázolásai, nem beszélve a buzogány szinte napjainkig tartó használatáról. Bartha Júlia részletesen leírja a kunok viseletének történeti rétegződéseit, változó kiegészítőit, a lábbeli-, bajusz- és hajdivatot, nem utolsósorban a keleti hagyományok legjobb őrzőjének bizonyult pásztoröltözködést, benne a vitákat kiváltó cifraszűrt. Fontos állomás a hódoltság kora, amikor – török hatásra – a magyar népviseletek színesedése a kunok öltözködését sem hagyta érintetlenül, de emellett a református Nagykunság puritanizmusa is hatást gyakorolt rá. Ennek köszönhetően alakult ki végül a XIX. századi, visszafogott színekkel jelentkező nagykunsági parasztpolgári öltözék. Melyet a könyv szerzője a mai nagykun identitás legalkalmasabb kifejezőjeként ajánl e táj lakóinak figyelmébe. Számos archív fotó mellett a szerző saját képei, Kozma Károly fotóművész felvételei, továbbá Víg Márta, Oláh Lajos, a Bartha és Dusa család képanyaga teszi látványossá a Népviselet a Nagykunságon című munkát.
(Bartha Júlia: Népviselet a Nagykunságon. A szerző kiadása, Karcag, 2010. Ára: 2500 forint)