Bár Európa-elsőként igyekezett beállítani a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a hazánknak járó uniós fejlesztési pénzek lehívását, a Nemzeti Programengedélyezési Iroda legfrissebb adatai mindezt cáfolják. – A kormányzati átadás-átvétel során a Bajnai-kormány kénytelen volt beismerni a korábbi ellenzéki kritikák jogosságát: a Pénzügyminisztérium honlapján nyilvánossá tette az uniós kohéziós források felhasználásának 2010. áprilisi eredményeit, amelyek azt mutatják, hogy a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló kereteknek töredékét sikerült Magyarországnak lehívnia – írja tegnapi közleményében Surján László, a Fidesz– KDNP európai parlamenti képviselője. Hangsúlyozza: korábban a Bajnai-kormány hazudott az uniós források felhasználására vonatkozó adatokról, hiszen a Pénzügyminisztérium Nemzeti Programengedélyező Irodája az átadás-átvétel kapcsán közzétett adatai szerint Magyarországnak a második fejlesztési terv keretében rendelkezésére álló 24,9 milliárd eurós támogatási keretéből április végéig az Európai Bizottság mindössze 3,8 milliárd eurót utalt át. Surján szerint ennek a rendkívül alacsony összegnek is mintegy kétharmada, 2,4 milliárd euró a korábbi magyar kormány teljesítményétől független előleg volt. Rámutatott: ezek az adatok összhangban vannak az általunk korábban bemutatott európai bizottsági adatokkal, amelyek szerint Magyarország az összes tagállam rangsorában a kohéziós pénzek felhasználásában a 17. helyre csúszott, ami négy hellyel rosszabb, mint a tavaly év végi besorolásunk.
– Mindez azt is jelenti, hogy a 2004 után csatlakozott tagállamok között pedig hazánk már csak a hetedik helyre szorult – összegezte a politikus. Surján László szerint a pénzügyi tárca legfrissebb adatai köszönő viszonyban sincsenek Bajnai Gordonnak a választások előtt tett kijelentésével. Akkor a volt kormányfő azt mondta, hogy az uniós fejlesztések ügyében pénzfelhasználásban az elmúlt három évben Magyarország mindig az első harmadban volt a huszonhétből, és dobogós helyen az új tagországok között a kiírt pályázatok, a megnyert vagy odaítélt támogatások és a pénzkifizetések tekintetében egyaránt. Az NFÜ kommunikációs eredménykampányaiban pedig következetesen sikertörténetként mutatták be hazánk teljesítményét, holott még saját adataik szerint is a pályázati forrásoknak csupán a négy százaléka jutott el az ügyfelekhez a fejlesztési terv félidejénél.
– Most bebizonyosodott, hogy Magyarország gyengén teljesített – húzta alá Surján, aki szerint a források sikeres felhasználásával az elmúlt években számtalan fejlesztést lehetett volna megvalósítani, munkahelyek ezreit hozva létre.

Mozgáskorlátozott parkolókártyát használtak a csalók