Csontvázak az NFÜ-nél

A sikerpropaganda köszönő viszonyban sincs a valóságban kifizetett uniós támogatásokkal – derül ki a brüsszeli pénzeket felügyelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség átadás-átvételi dokumentációjából. Surján László európai parlamenti képviselő tegnapi közleménye rámutat: a Bajnai-kormány hazudott a közösségi források felhasználására vonatkozó adatokról, nem az első, hanem a 17. helyen állunk a felzárkózási alapok lehívási listáján.

Szabó Anna
2010. 06. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár Európa-elsőként igyekezett beállítani a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a hazánknak járó uniós fejlesztési pénzek lehívását, a Nemzeti Programengedélyezési Iroda legfrissebb adatai mindezt cáfolják. – A kormányzati átadás-átvétel során a Bajnai-kormány kénytelen volt beismerni a korábbi ellenzéki kritikák jogosságát: a Pénzügyminisztérium honlapján nyilvánossá tette az uniós kohéziós források felhasználásának 2010. áprilisi eredményeit, amelyek azt mutatják, hogy a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló kereteknek töredékét sikerült Magyarországnak lehívnia – írja tegnapi közleményében Surján László, a Fidesz– KDNP európai parlamenti képviselője. Hangsúlyozza: korábban a Bajnai-kormány hazudott az uniós források felhasználására vonatkozó adatokról, hiszen a Pénzügyminisztérium Nemzeti Programengedélyező Irodája az átadás-átvétel kapcsán közzétett adatai szerint Magyarországnak a második fejlesztési terv keretében rendelkezésére álló 24,9 milliárd eurós támogatási keretéből április végéig az Európai Bizottság mindössze 3,8 milliárd eurót utalt át. Surján szerint ennek a rendkívül alacsony összegnek is mintegy kétharmada, 2,4 milliárd euró a korábbi magyar kormány teljesítményétől független előleg volt. Rámutatott: ezek az adatok összhangban vannak az általunk korábban bemutatott európai bizottsági adatokkal, amelyek szerint Magyarország az összes tagállam rangsorában a kohéziós pénzek felhasználásában a 17. helyre csúszott, ami négy hellyel rosszabb, mint a tavaly év végi besorolásunk.
– Mindez azt is jelenti, hogy a 2004 után csatlakozott tagállamok között pedig hazánk már csak a hetedik helyre szorult – összegezte a politikus. Surján László szerint a pénzügyi tárca legfrissebb adatai köszönő viszonyban sincsenek Bajnai Gordonnak a választások előtt tett kijelentésével. Akkor a volt kormányfő azt mondta, hogy az uniós fejlesztések ügyében pénzfelhasználásban az elmúlt három évben Magyarország mindig az első harmadban volt a huszonhétből, és dobogós helyen az új tagországok között a kiírt pályázatok, a megnyert vagy odaítélt támogatások és a pénzkifizetések tekintetében egyaránt. Az NFÜ kommunikációs eredménykampányaiban pedig következetesen sikertörténetként mutatták be hazánk teljesítményét, holott még saját adataik szerint is a pályázati forrásoknak csupán a négy százaléka jutott el az ügyfelekhez a fejlesztési terv félidejénél.
– Most bebizonyosodott, hogy Magyarország gyengén teljesített – húzta alá Surján, aki szerint a források sikeres felhasználásával az elmúlt években számtalan fejlesztést lehetett volna megvalósítani, munkahelyek ezreit hozva létre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.