Újabb csúcsra tör a Fidesz–KDNP?
Az áprilisi parlamenti választások első fordulójában a Fidesz–KDNP közös listájára a választópolgárok csaknem 53 százaléka voksolt. Nagyjából egy hónappal a választások után az embereknek már 63 százaléka támogatná a pártszövetséget. A növekvő szimpátia egyfelől az ilyenkor tapasztalt győzteshez húzással magyarázható, másrészt jelzi, hogy a kormányzati pozícióba került Fidesz–KDNP tervei, megvalósításra váró intézkedései találkoznak a szélesebb választói elvárásokkal.
A biztos szavazó pártválasztók körében az MSZP támogatottsága 16, a Jobbiké 11 százalék. Az LMP ebben a körben 8 százalékon áll. A számokat a választási eredményekkel összevetve úgy tűnik: az ellenzéki pártok közül egyedül az LMP tudta saját szavazótáborát stabilizálni. Az MSZP és a Jobbik mind az általunk korábban mért, mind a választásokon ténylegesen elért eredményekhez képest támogatásvesztést volt kénytelen elkönyvelni.
A Fidesz–KDNP és az ellenzéki pozícióba szorult MSZP közötti támogatottságbeli különbség az elmúlt hónapban így négyszeresére nőtt. A kérdezettek nagy többsége az MSZP-ről (72 százalék) és a Jobbikról is (61 százalék) negatív véleménnyel van. A szocialista és a radikális szavazók tehát egyrészt nem elégedettek pártjuk eddig mutatott teljesítményével, másrészt esetükben lehet, hogy jobban érvényesül a győzteshez húzás folyamata, ezért a választók eltitkolják, hogy áprilisban rájuk szavaztak. A két magyarázat természetesen nem zárja ki egymást, így valószínű, hogy a szavazók egy része azért nem vallja be korábbi döntését, mert elégedetlen pártja tevékenységével.
A politikai erők támogatottságában beálló változásokat az összes megkérdezett körében mért eredmények is plasztikusan írják le. Ezen a bázison a Fidesz–KDNP-re a megkérdezettek 45, az MSZP-re 13, a Jobbikra 8, az LMP-re 7 százaléka szavazna. Az áprilisi közvélemény-kutatási eredményeikhez képest – a Fidesz–KDNP mellett – kizárólag az LMP tudta növelni szimpatizánsainak körét.
A Fidesz–KDNP győzelme az általános közhangulat vonatkozásában is változást hozott. A kérdezettek 63 százaléka elégedett a választások eredményével. Hosszú évek után az ország jövőjével kapcsolatban bizakodók száma felzárkózott a peszszimistákéhoz, korábban minden esetben ez utóbbi csoport tagjai voltak túlsúlyban.
Még népszerűbb Orbán Viktor
Vizsgálatunkban az új miniszterelnök személyével kapcsolatos véleményeket is nagyító alá vettük. Kutatásunkból kitűnik, hogy Orbán Viktor második ciklusának kezdetére sosem látott népszerűségnek örvend. A választópolgárok majdnem kétharmadának kedvező véleménye van Orbán Viktorról (63 százalék), míg Mesterházy Attilát (20 százalék) vagy Vona Gábort (18 százalék) csak a megkérdezettek egyötöde ítéli meg pozitívan. A választópolgárok 83 százaléka szerint a leendő kormányfő készen áll az ország vezetésére. Az emberek úgy látják, az új miniszterelnök okos (77 százalék) és erős vezető (81 százalék), aki törődik az emberekkel (68 százalék), és aki szemben áll a Jobbikkal (51 százalék).
Azok, akik Orbán Viktort bosszúállónak (22 százalék) vagy diktátornak gondolják (17 százalék), egyértelműen kisebbségben vannak. Az emberek többsége, 59 százaléka úgy véli, Orbán Viktor előbbre sorolja az ország érdekeit sajátjánál, 27 százalékuk szerint az új miniszterelnök erre nem képes; 14 százaléknyian pedig most még nem tudtak vagy nem akartak erről a kérdésről véleményt formálni.
A kutatás módszertana
A Századvég kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2010. május 10. és 23. között, amelynek során ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
origo.hu
Folytatódik az M9-es autópálya építése
