Politológusként egyetért azzal, hogy az új kormányzati szerkezet távol tartja a napi ügyeket a miniszterelnöktől, azokkal leginkább az egyik helyettese, éppen ön birkózhat majd?
– Az új kormányzati szerkezet egyik alapvető célkitűzése a döntéshozatali központ túlterheltségének csökkentése. Vagyis azt szeretnénk, ha a tárcavezetők a hozzájuk tartozó, összefüggő, nagyobb területnek a problémáit a minisztériumon belül el tudnák rendezni, és a szükséges döntéseket önmaguk hoznák meg. Ennek következtében a napi kormányzati ügyek valóban nem csúsznának fel a miniszterelnök vagy a kormányülés szintjére.
– Első az egyenlők között – így is jellemezték már az ön szerepét a leendő kormányban, hiszen egyik feladata a kormányzati tevékenység összefogása. Ez konfliktushelyzet esetén azt is jelenti, hogy igazságot kell tennie a miniszterek között?
– Igen, de csak ebben az egy tekintetben vagyok talán első az egyenlők között, hiszen jogállásomat tekintve egyenlő vagyok a többiekkel. A kormányzati koordináció keretében nekem kell gondoskodnom arról, hogy minden zökkenőmentes legyen, vagyis ha konfliktus van, akkor először én próbálom meg feloldani azt, és ha ez nem sikerül, csak akkor megy az ügy följebb.
*
– Nem veszélyes, hogy éppen akkor forgatják fel a kormányzati szerkezetet, amikor valóban létfontosságú az azonnali cselekvés? Az apparátus keresi majd a helyét, ráadásul a szakszervezetek élesen tiltakoznak a kormányhivatalokban dolgozó köztisztviselők státusának megváltoztatása ellen…
– Amióta a magyar politikát figyelem, két jelenséget látok. Egyrészt mindenki arról beszél, hogy a magyar közszférát, a közigazgatást, a magyar állami szektort át kell alakítani, másrészt mindenki azt mondja, hogy ezt nem most, nem így lehet megcsinálni. Szerintem már a kormány eskütételének napjáig annyi mindent tettünk, hogy az a közigazgatás szempontjából alapvetőbb átalakulást jelent ahhoz képest, amit e téren a korábbi kormányok tettek. Tehát nem lehet azt mondani, hogy lebénult volna a közigazgatás, éppen az egyéni képviselői indítványok révén sikerült viszonylag hamar új rendet szabni neki. Ugyanakkor kétségtelen, hogy sietnünk kell, és gyors átalakulásra van szükségünk, mert a magyar államot minél hamarabb akcióképes állapotba kell hoznunk. Ősszel önkormányzati választások lesznek, és meg kell akadályozni, hogy a felkészületlenség miatt megismétlődjön az, amit a közigazgatási munkában áprilisban, az országgyűlési választások lebonyolításakor láttunk. Január elsejétől hatályba lép a kettős állampolgárságról szóló törvény, s a hozzá kapcsolódó eljárásokat is hatékonyan és koordináltan kell végrehajtani. Magyarország fogja ellátni január 1-jétől az Európai Unió elnöki feladatát, ami megint csak többletfeladatot jelent a magyar közigazgatásban.
– Az már biztos, hogy két év múlva új alkotmánya lesz az országnak. Van már bármilyen elképzelésük arról, hogy milyen irányban kívánnak módosítani a közjogi rendszeren, például elmozdulhatunk az elnöki rendszer felé?
– Elsőként szakértőket akarunk felkérni arra, hogy az új alkotmány alapvető irányait megszabják. Ezért most a magánvéleményemet tudom mondani: a parlamentáris demokrácia alapérték, amelynek az értelmezési keretein belül fog megszületni az új alkotmány. Nem akarunk királyt koronázni, nem akarunk prezidenciális köztársaságot, még félprezidenciális köztársaságot sem létrehozni. Megmarad a parlamentáris demokrácia logikájának megfelelő berendezkedés, ahol a végrehajtó hatalom, a kormány a parlament alá van rendelve.
– A mostani helyzetben tény, hogy nyáron azt választ köztársasági elnöknek a parlament, akit a Fidesz–KDNP akar. Pokorni Zoltán egy nyilatkozatában már jelezte, hogy szerinte Sólyom László nem marad a hivatalában. Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az új államfőnek?
– Az ideális köztársasági elnök képét én nem tudom megrajzolni. Június 28-án fognak dönteni a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióülései arról, hogy kit jelölnek köztársasági elnöknek. Szeretném azt gondolni, hogy a jelölt megfelel az ideális elnök tulajdonságainak.
– Az új alkotmány átírhatja a köztársasági elnök jogosítványait is. Az új alkotmányhoz nem kell majd új elnök is két év után?
– Az új alkotmány nem teszi feltétlenül szükségessé új köztársasági elnök választását. Ha új köztársasági elnököt kell választani, akkor abból logikusan következik, hogy mindent meg kell újítani, így például az Országgyűlés megbízatását is. Az egy más kérdés, hogy a következő államfőválasztást már az új alkotmány szabályainak megfelelően kell lebonyolítani.
– Ezek szerint kizárja azt a forgatókönyvet, hogy két év múlva, a jelenleginél jóval erősebb jogkörökkel, Orbán Viktor venné át a köztársasági elnöki posztot. Nyilván önhöz is eljutottak az erről szóló híresztelések.
– Azok, akik ezt terjesztik, a jelek szerint az Orbán for president! projektet elhalasztották két évvel. Korábban ugyanis azt mondták, hogy most júniusban lesz Orbán Viktor a köztársasági elnök, miután a kétharmaddal élve azonnal módosítjuk az alkotmányt. Ez a jóslat sem jött be, ami azt is jelzi: nincsenek ilyen terveink.
– Egy kétharmados többségű kormány mozgásterét nem szűkíti semmilyen alkotmányos akadály. A baloldal egy része diktatúrától retteg. Bízhatunk az önök önmérsékletében, demokratikus elkötelezettségében? Biztos, hogy mindanynyiukat az az alázat vezérli, aminek fontosságáról Orbán Viktor már többször beszélt?
– Egy olyan nagy frakciószövetség, mint amilyet most a Fidesz–KDNP alkot a parlamentben, rendkívüli tagolt képződmény. Nem biztos, hogy mindenkiben megvan az alázat. Lehet, hogy mindenki másként fogja fel az önmérsékletet, de azt hiszem, mi egy kicsit egymást is tudjuk fékezni, ellenőrizni. A lényeg szerintem az, hogy a kormánytöbbség soha ne legyen arrogáns, soha ne legyen gőgös.
– Politológusként úgy látja, hogy forradalom történt áprilisban a szavazófülkékben? A baloldal szerint önök ennek emlegetésével megtagadják, elhazudják a rendszerváltást, és semmibe veszik egy ország húszévi erőfeszítéseit.
– Szerintem a magyar politika speciális vonása ez az állandó szómágia. Ha azt mondjuk, hogy forradalom történt a szavazófülkékben – ami szerintem elég pontos leírása a helyzetnek –, akkor abba kötnek bele, hogy forradalom csak 1848-ban meg 1956-ban volt, és a forradalom definíciója ez és ez. Gyakorlatilag eltagadják tőlünk azt a jogot, hogy a fogalmakat úgy használjuk, ahogyan mi azokat érezzük. Amikor ez a vita kirobbant, az Economist első oldalán a brit választásokra reflektálva az volt a főcím, hogy A véletlen forradalma. Ott a zsurnalizmusnak teljesen bevett fordulata, hogy a forradalom nemcsak a barikádokon folyó küzdelmet jelenti, hanem az eredeti jelentéséhez hasonlítva egy kicsit olyan fordulatot is, amely visszatérés is. Ilyen értelemben Magyarországon forradalom történt. Gyökeres volt a fordulat az országgyűlési választásokon, hiszen egy pártszövetség a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát szerezte meg, és 176 egyéni választókerületből 173-at megnyert. Hát mi ez, ha nem forradalmi változás demokratikus keretek között?
– A szombati hivatalos ceremónia és ünneplés után hétfőn megkezdődik az érdemi kormányzati munka. Tudja már, hogy mi lesz reggel az első teendője?
– Az átadás-átvétel, ami az én esetemben három volt miniszterrel való találkozót is jelent. Ezzel el is fog menni az egész nap, illetve a tervek szerint 11 órakor megtartjuk az első kormányülést. Kedden már a rendes munka folyik vezetői értekezlettel, és irányítani kell a kormányzati munkát.
– És a ciklus egészét tekintve melyek lesznek az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium legfontosabb törvénykezési feladatai?
– A büntető törvénykönyv és az új polgári törvénykönyv megalkotása. Azt tervezzük, hogy első lépésben visszahelyezzük a jogaiba azt a szakértői bizottságot, mely annak idején már lényegében elkészítette az új polgári törvénykönyvet, de amelynek tagjait az előző kormány meglehetősen méltatlan módon kiebrudalta, és helyettük másokkal készíttette el a Ptk. koncepcióját. Azt szeretném, hogy a négyéves ciklus végére érezhető változások legyenek a közigazgatásban. Koordináltabb, egyszerűbb, hatékonyabb, a polgárokat tehermentesítő közigazgatási működést jelentene ez.
– Az új parlament nagy lendülettel látott munkához, túlzás nélkül történelminek nevezhető döntéseket is hozott, elég a kettős állampolgárság ügyére gondolni. De talán egyetértünk abban, hogy a második Orbán-kormány sikere leginkább azon múlik, hogy mit kezd a gazdasággal. Ám sokak szerint éppen az ezzel kapcsolatos terveikről tudni a legkevesebbet. A korábban emlegetett július elsejei határidő nagyon közel van már: lesznek azonnali adóváltozások?
– Ez az a terület, a számok, a hivatalos adatok világa, ahol talán a legnagyobb a bizalmatlanság a ma még hivatalban lévő kormánnyal szemben. 2006 szelleme még kísért: van egy idestova fél éve folyó vita, hogy valójában a költségvetési hiánynak mennyinek is kellene lennie. Ilyen-olyan adatok látnak napvilágot, biztosat csak akkor tudunk majd, ha az átadás-átvétel lezajlik, és a Varga Mihály által vezetett tényfeltáró bizottság is elvégzi a munkáját. Ezt június elejére várjuk. Ha ez a két folyamat lezajlik, akkor haladéktalanul kell cselekedni. Én abban bízom, hogy június első felében már találkozhatunk azokkal a törvényekkel, amelyek a gazdaságpolitikában is kijelölik az új irányt.
– Három hónap múlva is Simor Andrásnak hívják a Magyar Nemzeti Bank elnökét?
– Hivatalba lépése után szerintem a miniszterelnöknek és a jegybank vezetésének le kell ülnie. A nemzetgazdasági miniszterrel is tisztázniuk kell a magyar monetáris politika célkitűzéseit, az ezzel kapcsolatos elképzeléseket, és meg kell beszélni, hogy ha eltérés van, azt mi okozza.
– Az idei választásokat nem a rövid távú jóléti ígéretek versenye, hanem a hitelesség kérdése döntötte el. Az eddig kormányzók iránt elfogyott a bizalom, de önök is kerülhetnek hasonló helyzetbe. Arra gondolok, hogy az IMF nyilvánvalóan csak az úgynevezett szerkezeti reformok ígéretéért cserébe hajlandó hozzájárulni a hiány és így a kormány mozgásterének növeléséhez. A szerkezeti reformok mifelénk azonosak a fájdalmas megszorításokkal…
– Én ezzel vitatkoznék. Szerintem az előző kormányt nem önmagában azért büntette meg a magyar választópolgár, mert megszorításokat léptetett életbe, hanem azért, mert nem ezt ígérte. Nem erről szóltak a választási kampányban, sőt éppen mást mondtak 2006-ban, mint ami utána következett. Ráadásul ezt a beismerést még meg is próbálták eltitkolni. Ez volt a hitelvesztés alapvető oka. Szerkezeti reformokra szükség van, ezek azonban nem jelenthetnek megszorítást. Ilyen értelemben a szerkezeti reformok tulajdonképpen már el is kezdődtek. A magyar politika reformja elkezdődött azzal, hogy a kisebb Országgyűlésről szóló alkotmánymódosítást elfogadtuk. Létre fognak jönni azok a konzultációs fórumok, amelyek az új törvényjavaslatot kidolgozzák. A kisebb önkormányzati testület mint reformcél megvalósulni látszik az önkormányzati választási törvény elfogadásával. A kisebbségi önkormányzatok létszámcsökkentéséről a Kereszténydemokrata Néppárt éppen most nyújtott be egy törvényjavaslatot. A közigazgatás átalakítása is megkezdődött mint másik nagy szerkezeti reform, még ha sok vita is van, és tudtuk, hogy a szakszervezetek nem fognak ennek örülni. De úgy gondoljuk, hogy ezek olyan lépések, amelyek a közigazgatás minőségének a javítása irányába mutatnak, és a többi területen is el kell végezni a szerkezeti átalakításokat. Évek óta azt mondjuk, hogy az előző kormány valójában csak beszélt a reformokról, de reformlépést soha nem tett, csak a reform frazeológiájába csomagolta a megszorításokat. Mi úgy gondoljuk, hogy igazi átalakításokra van szükség, és ezt a munkát az új kormány vállalja.
– Sokan vonnak párhuzamot a húsz évvel ezelőtti és a mostani helyzet között. Hivatalba lépésekor Antall József az első szabadon választott kormányt kamikaze kormánynak nevezte, s ebben igaza is lett. Ha az elődök örökségét és a bizonytalan világgazdasági helyzetet tekintjük, a Fidesz–KDNP talán még annál is nehezebb helyzetben veszi át az ország irányítását, mint annak idején az MDF. El lehet kerülni a kamikazesorsot?
– Bízom benne, hogy igen. Az adatok tekintetében valóban vetekszik a helyzet az 1989–90-es gazdasági összeomlással. De talán annyiban másabb most a helyzet, hogy a társadalomnak van válságtudata. Amennyire én emlékszem, az emberek 1990 után azt gondolták, hogy az új, a hivatalba lépő kormány volt az, amelyik elrontott mindent a privatizációval, a munkanélküliséggel, a gazdasági válsággal. Most az emberek tudják, hogy baj van, és bízom abban, hogy egyetértenek azzal, amit már 2006 óta mondunk, határozott lépéseket kell tennünk az élet számos területén, szakítanunk kell azzal a rossz spirállal, amibe az ország belekerült. Nyilván lesz népszerűségvesztés, hiszen nem lehet tartósan ilyen magasan fenntartani egy párt támogatottságát. Azonban abban bízom, hogy ez nem jár majd hitelességvesztéssel. Ez azt is jelenti, hogy támogatni fognak minket az emberek abban, ahogy ki akarjuk vezetni Magyarországot a válságból.
– Ön az előző ciklusban az ellenzéki Fidesz frakcióvezetőjeként hétről hétre megvívott Gyurcsány Ferenccel. Ő ma bukott miniszterelnökként a súlyos vereséget szenvedett MSZP frakciójában ül. Nem tart revánstól a parlamenti vitákban?
– Tartani nem tartok tőle, de már az eddigi vitákból is látszik, hogy a szocialistákat a legkevésbé sem zavarják a tények. Minden gátlás nélkül csúsztatnak a parlamenti vitákban. Ahogy látom, ez a magatartás továbbra sem változott meg. A nemzet nagy ügyeihez való hozzáállás sem, hiszen Gyurcsány Ferenc azon szocialista országgyűlési képviselők között volt, akik a kettős állampolgárságra nemmel szavaztak, megerősítve a december 5-i népszavazásnál elfoglalt álláspontját.
– Bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy erősíteni kívánják az emberi jogok érvenyesülését. Ezek után nincs szerencsétlen üzenete annak, hogy a nagyon erős jogosítványokkal bíró Pintér Sándor belügyminiszter alá rendelt, összevont titkosszolgálatokat Alkotmányvédelmi Hivatalnak fogják nevezni, amit, ha rövidíteni próbálunk (AVH), furcsa asszociációink lehetnek?
– Jellemző módon először ezt egy szocialista képviselő vetette fel. Én azt mondtam neki, hogy ross
origo.hu
Sebestyén Balázs polgárpukkasztó kijelentést tett az 1,2 milliárdos lottónyereményről
