A minőségét több hónapig megőrző tartós tejeknél a legmagasabb a határainkon kívül érkező áruk aránya. Tízből némelykor hét dobozos termék is külföldről származik. Hasonló a helyzet a trappista sajtoknál, közülük átlagban minden második importból kerül a hazai üzletek polcaira – derült ki a tej világnapja alkalmából megtartott tegnapi tanácskozáson, ahol megtudhattuk azt is, hogy a legtöbb tejtermék – a behozatal 33 százaléka – Németországból érkezik. A sorrendben második Lengyelország, ahonnan az import egyötöde származik, utána jön 18 százalékos részesedéssel Szlovákia, majd 11 százalékkal Csehország. E négy államnak köszönhető a külföldi eredetű és itthon kapható tejtermékek zöme, amelyek értéke csak 2006 és 2009 között százmillió amerikai dollárral emelkedett, 232 millióról 333 millióra. A helyzetet jól jellemző adat az is, hogy a Tej Terméktanács kimutatásai szerint csak az idei év első három hónapjában tízezer tonna sajtot, illetve túrót hoztak be az országba, miközben a hazai értékesítés ennek csaknem a fele volt, mindössze 5,6 ezer tonna.
Az importáradat mellett az itt lévő multinacionális kereskedelmi láncok okoznak még jelentős veszteségeket a hazai termelőknek. Bár a bevásárlóközpontok tisztességes magatartását ma már törvény is előírja, a terméktanács elnöke szerint a kereskedelmi cégeknek ismét sikerült megtalálniuk a legális kiskaput. Kovács László szerint nem lehet más oka annak, hogy miközben a szakmai szervezet megfigyelői már nem találnak példát arra, hogy a láncok a felvásárlási árnál olcsóbban kínálnák a vásárlóknak a termékeket, mégis rendre feltűnik a polcokon a 110 forintos szlovák dobozos tej. Azt sem szabad elfelejteni, hogy míg 2003-ban 6–20, tavaly már átlagosan 35 százalékos hasznot tettek zsebre a kereskedőóriások a tejtermékeken. Nem csoda tehát, hogy az ezret is megközelítheti azoknak a hazai cégeknek a száma, amelyek az utóbbi három-négy évben befejezték a tejtermelést. Az egyik nagy hazai agrártársaság, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. épp a tegnapi világnapra időzítve jelentette be, hogy ötszáz darabbal csökkenti a szarvasmarha-állományt. Az ok a cég közleménye szerint elsősorban az, hogy míg az Európai Unióban 75 forint, nálunk durván 60 forint a literenkénti felvásárlási ár, ami a társaságnak tavaly 170 millió forintos veszteséget okozott.
Legalább 500-600 millió liternyi mennyiséget jelent az a piac, amit átadtunk a külföldieknek. Ha sikerülne visszafoglalni, az legalább tízezer új munkahelyet jelentene – vélekedett a tegnapi rendezvényen Istvánfalvi Miklós, a terméktanács elnökhelyettese, aki szerint az új „honfoglalásért” indított küzdelem megkapja a kormányzati hátszelet.
origo.hu
Rémisztő felvételen, ahogy egy kamion mindent letarol, majd felborul az M3-ason – videó
