Javaslatcsomag a multicégek ellen

A hagyományos termelői piacok védelme, minél közvetlenebb fogyasztói kapcsolat, a termelés és értékesítés átalakítása, kis gazdaságokra épülő agrármodell – ezek annak a közös ajánlásnak a fő elemei, amelyet a hazai civil szervezetek dolgoznak ki, hogy megakadályozzák a magyar élelmiszer-forgalom egyre erősebb multinacionális ellenőrzését.

Európai kapcsolataik felhasználásával közös ajánlást kívánnak benyújtani a hazai civil szervezetek annak érdekében, hogy a kormány kiemelten kezelje a helyi élelmiszer-termelés és piacok ügyét az EU közös agrárpolitikájának tárgyalásain. Az elképzeléseket az Agromonitor.hu portálon ismertető Sarbu-Simonyi Borbála, a Védegylet programvezetője közölte: az élelmiszerpiac átalakítását célzó javaslatcsomag a nyár végére készül el, a világszerte egyre több támogatóval bíró elképzelés alapját pedig az emberléptékű, tehát az ipari mezőgazdaság szempontjából kicsi gazdaságokra épülő agrármodell adja. Mint mondta, miközben az emberléptékű gazdaságok számára a túlélést a minél közvetlenebb fogyasztói kapcsolatok és a hagyományos termelői piacok jelenthetik, a magyar élelmiszer-gazdaság egyre inkább multinacionális ellenőrzés alá kerül. A programvezető szerint a globalizáció kedvezőtlen hatásai miatt a világon egymilliárd ember éhezik, a fejlett országokban pedig „járványszerű” tüneteket ölt az elhízás. A Védegylet úgy látja, a jelenlegi folyamatok ellenpontját az úgynevezett élelmiszer-önrendelkezés jelentené, vagyis az, ha a termelést, a feldolgozást, az értékesítést és ezek demokratikus ellenőrzését helyi szintre helyeznék vissza.
Hazánkban a mezőgazdasági kistermelés – a jövedelemkiegészítésen és az önellátáson keresztül – elsősorban a helyi lakosság egészséges, helyi élelmiszerhez való hozzájutását biztosítja. Szakértői becslések szerint e tevékenység a teljes élelmiszer-forgalom húsz százalékát teheti ki. A kistermelés jelentőségét tovább növeli, hogy értelmes elfoglaltságot biztosít a formális munkavállalásból kizárt lakosságnak.
Hazánkban ugyanakkor az élelmiszer-forgalmazás egyre inkább multinacionális ellenőrzés alá kerül, így a kistermelői réteget a Védegylet szerint az segítheti, ha az értékesítésből a jórészt multinacionális kézben lévő feldolgozóipar részben kimarad, és termelői összefogásban a kisléptékű feldolgozás irányába mozdul el a piac.
A jelenlegi szabályozási hiányosságok kiküszöbölésére a civil szervezetek új végrehajtási útmutatókat dolgoznak ki, ezek termékcsoportokra lebontva részletesen szabályozzák a „jó higiéniai gyakorlatot”. A javaslatcsomag kidolgozói szerint olyan követelményeket kell felállítani, amelyek nem veszélyeztetik az élelmiszer-biztonságot, ám teret engednek a kisléptékű, a hagyomány által már bizonyított eljárásoknak. Jelenleg ugyanis a különböző termékekre vonatkozóan csak az üzemi szintű termeléshez léteznek végrehajtási útmutatók, kistermelői, illetve magánházi szinten nem. Fontos feladat még, hogy a falusi vendégasztal-szolgáltatás számára uniós és hazai szinten is biztosítani kell a házi vágást, a helyi állatorvos által is elvégezhető vizsgálatok segítségével.
Ahhoz, hogy a magyar kistermelői szempontok a közös agrárpolitikában érvényesüljenek, részt kell venni az Európai Bizottság által meghirdetett társadalmi egyeztetési folyamatban is – állítja a Védegylet, amely úgy látja, mihamarabb be kell csatornázni a kistermelői élelmiszereket védő álláspontot a magyar álláspontba, és el kell érni, hogy a hasonló véleményt képviselő országokkal közösen lépjünk fel ezekben a kérdésekben.
A közös agrárpolitika szempontjából fontos szerephez juthat a magyar elnökség, hiszen az év végére várható bizottsági kommunikáció után a jövő év első felében a részleteket kezdi tárgyalni az EU – mutatnak rá a civil szervezetek, hozzátéve, hogy az Európai Parlament szerepe is felértékelődik, mert együttdöntési jogot kap a közös agrárpolitika kialakításában.