Kihívás az izraeli blokádnak

Két kérdés miatt is Izraelre figyelt a hét végén a nemzetközi közvélemény. Egyrészt a Közel-Kelet atomfegyver-mentességének, másrészt a Gázai övezet megsegítésének határozott elutasítása miatt.

Izraeli bombázás. Izraeli harci repülőgépek két csapást mértek tegnapra virradóra a Gázai övezetre, miután onnan két rakétát lőttek ki a zsidó állam területére. Sem a rakétatámadásoknak, sem a légicsapásoknak nem voltak áldozatai. Az izraeli hadsereg egyik szóvivője szerint a harci gépek egy alagutat támadtak, amelyen „terroristák szivárogtak be” Izrael területére. (MTI)

Elhagyta Ciprus parti vizeit és kifutott a nyílt tengerre a Gázai övezetbe segélyrakományt szállító önkéntes flottilla tegnap kora hajnalban, ám az ellentmondásos információk miatt nem tudni, hogy megkísérlik-e áttörni a zsidó állam által fenntartott haditengerészeti blokádot. Indulásuk már így is több napot késett.
A magát a Szabadság flottillájának nevező hajókonvoj élén – fedélzetén hatszáz emberrel – egy török hajó halad. A tízezer tonnás segélyszállítmányban egyebek mellett száz előregyártott ház, ötszáz elektromos kerekes szék és orvosi felszerelések találhatók. Két hajón meghibásodást észleltek, ezeket többen – izraeli – szabotázsnak tudják be.
Izrael előre figyelmeztetett, hogy minden áron, akár erő alkalmazásával is, de megakadályozza a hajók kikötését a gázai partoknál. Ha a flottilla nem szakítja meg útját, és nem fordul vissza, lefoglalja a hajókat, az aktivistákat Asdod kikötőjébe szállítja, majd kihallgatásuk után kitoloncolja őket.
Catherine Ashton, az Európai Unió külügyminisztere önmérsékletre és konstruktív megoldás keresésére szólította fel a feleket. Egyúttal elfogadhatatlannak és politikai szempontból kontraproduktívnak minősítette a Gázai övezet Izrael általi blokádját, amely három éve áll fenn. Az ENSZ álláspontja szerint az izraeli blokád a gázai lakosság (másfél millió palesztin) kollektív büntetésével ér fel, és ezért a nemzetközi jog értelmében megengedhetetlen.
Közben az EU és Irán egyaránt üdvözölte szombaton az atomsorompó-szerződést (NPT) aláíró államok New York-i utókonferenciáján elfogadott zárónyilatkozatot, amely egyebek mellett a Közel-Kelet atomfegyver-mentesítését szorgalmazza. Ali Asgar Szoltaníje, Irán Nemzetközi Atomenergia- ügynökséghez (NAÜ) delegált nagykövete külön üdvözölte ez utóbbi akcióterv Izraelre vonatkozó kitételeit. Izrael viszont elítélte a szerinte képmutató dokumentumot, s az amerikai elnök is egyet nem értését fejezte ki. „Az EU haladéktalanul hozzálát annak előkészítéséhez, hogy hozzájárulhasson a Közel-Keletre vonatkozó határozat megvalósítási folyamatához” – nyilatkozta Catherine Ashton.
Barack Obama amerikai elnök „erőteljes” egyet nem értését fejezte ki azzal, hogy a konferencia Izraelt állította pellengérre. Reagálásában az elnök újra hangsúlyozta, „az atomfegyverek közel-keleti elterjedése ügyében a legfőbb fenyegetést az jelenti, hogy Irán nem hajlandó eleget tenni az NPT-ből rá háruló kötelezettségeknek”.
Izrael szombaton elítélte a New York-i NPT-utókonferencia zárónyilatkozatának „képmutatását”.