Igencsak megbecsüli a magyar állam az idehaza tevékenykedő külföldi vállalkozásokat – kétszer annyira, mint a honi cégeket. Erről tanúskodik az elmúlt időszak adókedvezményeiről készült adóhatósági kimutatás. A lapunk kérésére összeállított adatsorból kiderül, hogy 2006 és 2008 között a külföldiek többségi tulajdonában álló hazai cégek lényegesen nagyobb adókedvezményt kaptak, mint a döntően magyar kézben lévő vállalkozások. A szóban forgó időszakban hozzávetőleg 23 ezer olyan társaság működött Magyarországon, amelyek több mint fele- részben külföldiek tulajdonában álltak. Ezeket a vállalkozásokat 2006-ban 79 milliárd, 2007-ben 58 milliárd, míg 2008-ban 48 milliárd forint adókedvezmény illette meg. Vagyis a 23 ezer itthon tevékenykedő, jórészt külföldi tulajdonban álló cégnél három év alatt összesen 185 milliárd forintot hagyott az állam. Az adóhivatal magyarázatként közölte: ezek a kedvezmények főként az elmaradott térségekben korábban megkezdett beruházásokért jártak. A közteherenyhítést tíz év alatt érvényesíthetik a társaságok, s e tételt legkésőbb a 2011-ről szóló adóbevallásukban szerepeltethetik. Ezeket a kedvezményeket egyébként legtöbbször a kormány engedélyezte.
Amilyen bőkezűen bánt a kabinet a külföldi vállalkozásokkal, olyan szűkre szabta a magyar tulajdonú cégek dotálását. A statisztikák szerint 2006 és 2008 között nagyjából háromszázezer honi kézben lévő társaság végzett tényleges tevékenységet. Nekik 2006-ban összesen 34 milliárd, 2007-ben 42 milliárd, míg 2008-ban 21 milliárd forint adókedvezmény járt. Vagyis a háromszázezer magyar vállalkozás három év alatt együttesen 97 milliárd forint enyhítést kapott, szemben a 23 ezer külföldi hátterű céggel, amelyeknek 185 milliárd jutott.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kérdésünkre további adatokkal szemléltette a magyar adórendszer jelenlegi, erősen a multinacionális vállalatoknak kedvező helyzetét. Szatmáry Kristóf közölte, hogy amíg a külföldi társaságoknak – a kedvezmények miatt – az adó nagyjából ötven százalékát nem kell befizetniük a közkasszába, addig a magyar cégek mindössze tízszázalékos enyhítést kapnak. Ráadásul éppen azt a vállalkozói réteget – a magyar kis- és közepes vállalkozásokat – sújtja a szembeötlő aránytalanság, amely a munkavállalók döntő többségének munkát ad. – Pillanatnyilag hárommillió ember dolgozik a versenyszférában, közülük mindössze félmillióan állnak a multik alkalmazásában – magyarázta a kamarai elnök. Szerinte alapvetően meg kellene változtatni az adórendszert, s kizárólag azokat a cégeket kellene támogatni, amelyek előbbre mozdítják a nemzetgazdaságot.
Hasonlóan vélekedik Róna Péter is. A közgazdász régóta tanulmányozza a multiknak juttatott magyar adókedvezmények összegét és hatásait, s úgy látja, a külföldieknek adott hatalmas közteherenyhítés jelentősen torzítja, majdhogynem megszünteti itthon a piaci versenyt. A multinacionális társaságok – mivel az enyhítések miatt jóval kevesebb adót kell befizetniük – óriási versenyelőnybe kerültek a hazai cégekkel szemben. Ezt az előnyt egyebek mellett arra használják fel, hogy a legjobb szakembereket magukhoz csábítsák. – A külföldiek azért tudnak többet fizetni az alkalmazottaiknak, mert az adókedvezmények révén kisebb mértékben kell hozzájárulniuk a közterhek viseléséhez – mutatott rá Róna Péter. Vagyis végső soron a magyar állam idézi elő azt, hogy a hazai cégektől a multikhoz vándoroljanak a legjobb szakemberek. Minőségi munkaerő híján viszont a magyar vállalkozások képtelenek mostani helyzetükön javítani, fejlődni és nemzetközi kapcsolatokat építeni.
A közgazdász szerint két lépést kellene azonnal megtenni. Egyfelől meg kellene szüntetni a multik hazai versenyelőnyét, és egyenlő esélyeket szükséges teremteni. Méghozzá úgy, hogy kizárólag azok a vállalkozások kapjanak állami támogatást, adókedvezményt, amelyek ténylegesen hozzájárulnak a gazdaság fellendítéséhez, a munkahelyteremtéshez, függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi tulajdonban állnak. Másfelől meg kell törni a multicégek között kialakult kartelleket, összebeszéléseket. Róna azt szorgalmazza, hogy a magyar piacgazdaság legyen valódi piacgazdaság, olyan, amelyben az egyenlő esélyekkel induló szereplők kizárólag tevékenységük eredménye alapján kapnak állami támogatást.
origo.hu
Rendkívüli egyeztetést tart a miniszterelnök
