Lényegesen kibővülhet azoknak az utasoknak a kártérítési jogosultsága, akik a légitársaság hibájából fakadóan tetemes késéssel érkeznek meg úti céljukhoz. Az Európai Bíróság nemrég hozott döntése szerint a komoly csúszások ugyanabba a kártérítési kategóriába kell tartozzanak, mintha járattörlés esete állna fent. Egy uniós jogszabály értelmében a légitársaságok eddig is kötelesek voltak a várakozási idővel ésszerű arányban álló mértékben étkezést és frissítőket biztosítani az utasoknak, ezenkívül díjmentesen lehetővé kellett tenniük két telefonhívást, fax vagy e-mail üzenet elküldését. Amennyiben a késés miatt az éjszakát is a kiindulási ponton kellett töltenie az utasnak, úgy a légitársaságok kötelesek voltak gondoskodni a szállodai elhelyezésről és a hoteltranszferről. A bíróság mostani döntése ehhez képest annyiban hozott újat, hogy a továbbiakban a meghatározott idejű késéssel érintett járatokat is úgy kell tekinteni, mintha a járatot törölték volna, és így az utasok ugyanolyan mértékű kártalanításra jogosultak, mint a törölt járatok utasai. Így ha a gép legalább három órát késik, akkor az utazók – a tételesen felmerült káruk bizonyítása nélkül – komoly kártalanításra is jogosultak. Az új ítélet értelmében 1500 kilométernél rövidebb út esetén 250 euró, 1500 és 3500 kilométeres EU-n belüli út esetén 400 euró, ezt meghaladó távolság esetén pedig 600 eurós kártérítés illeti meg a késést elszenvedő utasokat. A kártalanítás a fapados légitársaságok járatkésései miatt is jár. Emellett fontos tudni, hogy az összeg az Európai Unióból induló vagy oda érkező járatok utasait illeti meg.
– Az Európai Bíróság döntése nem írhatja felül azt a közösségi jogszabályt, amely késés esetére nem ír elő alanyi jogon járó kártérítést. A Wizz Air ezt az előírást, és nem a testület mostani döntését tartja mérvadónak, így hosszú késés esetén nem fizet kártérítést – közölte megkeresésünkre a Wizz Air diszkont légitársaság szóvivője. Kázmér Natasa nem számít arra, hogy az Európai Bíróság döntése kártérítési követelések özönét indítaná el, mivel pontossági statisztikájuk igen kedvező; tavaly nyolc és fél millió utast szállító járataik 85 százaléka menetrend szerint vagy maximum másfél órás csúszással érkezett, ami nem esik semmilyen kártérítési kötelezettség hatálya alá.
Az Európai Fogyasztói Központ álláspontja szerint ugyanakkor a kártérítés – a vis maior esetet kivéve – automatikusan jár minden utasnak a három órát meghaladó késés esetében anélkül, hogy azért előzetesen külön díjat fizetnének. A kártérítést pénzben kell kifizetni, nem pedig az adott légitársaságnál jóváírt repülési pontokban.

Így telt Gyárfás Tamás első napja a börtönben