A választásokon sikeres Most – Híd pártot a Magyar Koalíció Pártját (MKP) elhagyó parlamenti képviselők alapították, Bugár Bélával, az MKP korábbi elnökével – a 2006-os sikertelen választások után váltotta őt a poszton Csáky Pál – az élén. A szlovák sajtó ezért „a másik magyar párt” megnevezést ragasztotta rá, amit Bugár a révkomáromi alakuló kongresszus után visszautasított, mondván, ez „nem magyar párt, hanem a szlovák–magyar együttműködés pártja”.
A párt iránt a szlovákok körében nem volt túlzottan nagy az érdeklődés, az ismert nevek közül kezdetben csak Rudolf Chmel, Csehszlovákia utolsó magyarországi nagykövete csatlakozott, később pedig a liberális gazdaságpolitika egyik neves szlovák szószolója, Ivan Svejna, ami egyrészt Bugár magyarázatát igazolta, másrészt pedig egyértelművé tette, hogy egy új liberális pártról van szó, hiszen szlovákiai magyar körökben már korábban is felfigyeltek arra, hogy a Most – Hídban a korábbi liberális Magyar Polgári Párt politikusai viszik a prímet, mint például A. Nagy László és Simon Zsolt volt mezőgazdasági miniszter.
A választásokra készülőben erősödött fel Bugár Béla pártjának „szlovák–magyar” jellege, hiszen a listán helyet kaptak egyéni jelöltként a nevük ellenére ugyancsak liberális Polgári Konzervatív Párt tagjai, akik önálló pártként indulva 2006-ban nem tudtak bejutni a parlamentbe, alig egy százalékos eredménnyel végeztek a megmérettetésen. Az így összeállított lista mögé rengeteg vállalkozó felsorakozott, elemzők szerint a Most – Híd választási kampánya minimum olyan erőteljes volt, mint Robert Ficóéké – országosan kettejüknek volt a legtöbb óriásplakátja, szórólapja és rendezvénye –, olyannyira, hogy az egyébként ugyancsak liberális Sme napilap egyik kommentárjában azt írja, „talán a választások után kiderül, kié is az új párt”.

Orbán Viktor: A türk országok nélkül Magyarországon nem lenne biztonságban az energiaellátás