Még a mozgólépcsőket is átcímkézték

Kínában gyártott, tengeren utaztatott és Németországban átcímkézett mozgólépcsőket épített be 2004-ben a Deák téren az Otis Felvonó Kft., amely a munkát nyílt nemzetközi tenderen nyerte el a BKV-tól – erről árulkodik több, lapunkhoz eljuttatott dokumentum. A csaknem 1,4 millió eurós beruházás során a kivitelező cég több jogsértést is elkövethetett, mivel a közlekedési vállalattal kötött szerződés szerint a mozgólépcsőket a németországi Stadthagenben kellett volna legyártatni. A BKV 2004-ben mindent rendben talált, az Otis Felvonó Kft.-nél viszont megkeresésünk nyomán belső vizsgálat indult.

Tengerentúli tulajdon, magyar kapcsolatok. Az Otis Felvonó Kft.-nek, amely a Deák téri mozgólépcsőcsere kivitelezését végezte, teljes egészében tengerentúli háttere van. Tulajdonosa ugyanis egy száz százalékban amerikai kézben levő cég – az Otis Elevator Company –, a magyar társaság ügyvezető igazgatója pedig 2004-ben Apatini Kornél volt, aki a Gép- és Felvonószerelő Vállalat privatizációjakor szerzett kétes hírnevet magának. A férfi később nyugdíjba ment, 2005. december 31-én távozott az ügyvezetői székből, a következő naptól pedig a társaság felügyelőbizottságába ült be. Az ügyvezető felesége, Apatini Kornélné évekig részt vett a kormányzati munkában, a 2002-es kormányváltás után a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kis- és közepes vállalkozások fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára lett. Később, 2004. február 16-tól a Miniszterelnöki Hivatalban folytatta karrierjét, ahol szintén helyettes államtitkár lett. Onnan 2006 év végén távozott; a hölgy a hivatal internetes oldala szerint felmentés jogcímen több mint hétmillió forintot kapott, emellett 20,5 millió forintos végkielégítés is ütötte a markát.

Több bűncselekmény gyanúját is felvethetik azok a lapunk birtokába került információk, amelyek a Deák téri mozgólépcső 2004-es cseréjének megdöbbentő hátterét mutatják be. A munkát a budapesti 2-es metró felújításakor végezték el, a BKV a beruházásra nyílt, nemzetközi tendereken lebonyolított verseny után kötött szerződést az Otis Felvonó Kft.-vel. A BKV tájékoztatása szerint a szerződés összege 1,372 millió euró – jelenlegi árfolyamon csaknem 378 millió forint – volt, ebből az összegből azonban visszavontak több mint 200 ezer eurót késedelmi kötbér címén. Nem tudni, hogy a Deák téri mozgólépcsők kicserélésére hány társaság adott be pályázatot, de szinte biztos, hogy legalább fél tucat induló volt. Egy 2004-es BKV-közlemény szerint minden részmunkára kiírt tenderen legalább öt cég mérette meg magát, de akadt olyan pályázat is, amelyen tucatnyi társaság indult.
A BKV a Deák téri munkára olyan szerződést kötött az Otis Felvonó Kft.-vel, hogy a mozgólépcsők egyes elemeit Stadthagenben, Németországban kell legyártani. Erre azért volt szükség, mert a beruházás nagyobb részben uniós hitelből valósult meg, így a mozgólépcső elemeinek az Európai Unió határain belül kellett (volna) elkészülniük. A BKV még azt is kikötötte, hogy egy alkalommal a helyszínen kívánja megtekinteni az üzemet, hogy a közlekedési társaság szakemberei a mozgólépcső gyártásakor tudják ellenőrizni a berendezéseket.

Leállt a gyár, bajban a kivitelező

Nem sokkal a szerződés aláírása után azonban komoly nehézség merült fel a munka teljesítésével kapcsolatban, az Otis ugyanis bezáratta a stadthageni gyárat, miután a dolgozók sztrájkba kezdtek jobb munkakörülményeket és magasabb béreket követelve. A vállalati vezetés ahelyett, hogy tárgyalt volna az alkalmazottakkal, példát statuálva az egész termelő egységet áttelepítette a csehországi Breclavba. Tette ezt annak ellenére is, hogy ez számos leányvállalatot – többek között a magyart is – rendkívül kellemetlen helyzetbe hozott. Az Otis Felvonó Kft.-nek ugyanis a BKV-val kötött szerződés szerint határidőre kellett leszállítania a mozgólépcsőket. A stadthageni üzem leállása után az alkatrészeket azonban lehetetlen volt Európában legyártani.
Egy lapunkhoz eljuttatott belső levelezés arról tanúskodik, hogy a kivitelező cég egy szerződésszegéssel hidalta át a szorult helyzetet. A szükséges alkatrészeket ugyanis a lapunk birtokába került dokumentumok tanúsága szerint az Otis kínai üzemében gyártották le, majd azokat hajóval a németországi Hamburgba szállították, ahonnan a berendezéseket már közúton juttathatták el a stadthageni üzembe. Ekkor a kivitelezőnek két problémával kellett megküzdenie: egyrészt a mozgólépcsőket a Távol-Keleten kínai jelzésekkel látták el, másrészt a BKV ragaszkodott ahhoz, hogy a gyártási folyamatokat a szerződés szerinti helyszínen, Stadthagenben ellenőrizze.

Eltüntették az eredetre utaló jelzéseket

Hogy az Otis elkerülje a botrányt, ismét trükkhöz folyamodott: a cég még a BKV-szemle előtt eltávolította a kínai származásra utaló jeleket a berendezésekről. Az átcímkézés elvégzésére 2004. szeptember közepén két magyar szakember – az egyikük Masek Ferenc – utazott ki a németországi üzembe. A belső levelezések arra utalnak, hogy az Otis Felvonó Kft. európai főnökei nem voltak elragadtatva a magyar leányvállalat ötletétől. Egy Dirk Schmidt nevű európai vezető ugyanis az akció előtt arra figyelmeztette a magyar „szakembereket”, úgy címkézzék át a csomagokat, hogy az eredetre utaló jelzést ne távolítsák el, mert az tilos. Néhány órával később Apatini Kornél, az Otis Felvonó Kft. ügyvezető igazgatója indulatosan válaszolt a levélre. Egy másik európai vezetőnek, Dirk Winkelhakénak jelentette ki, hogy összegyűjtik a kínai címkéket, mert nem akarják jelezni, hogy az összes fő elem Kínából származik. Megjegyezte partnerének, hogy rendkívül szenved attól a helyzettől, amelyet a stadthageni gyár bezárása eredményezett. – Azt várom, hogy sok problémát észlelnek majd a helyszíni szemlén, utána kezdhetünk az árengedményről és a késedelmi pótlékról tárgyalni – utalt a BKV látogatására az Otis Felvonó Kft. ügyvezetője. A német fél még aznap este reagált Apatini Kornél aggályaira. Dirk Winkelhake arra panaszkodott, hogy sem a BKV, sem a magyar leányvállalat soha nem adott egyértelmű választ arra, hogy a Kínában gyártott termékek elfogadhatók-e vagy sem. Hangsúlyozta azt is, ők mindenkit értesítettek arról, hogy lehetetlen az alkatrészeket a stadthageni üzemben legyártani. – Ezért döntöttünk a kínai lehetőség mellett, nem volt más választásunk – tette hozzá. Dirk Winkelhake azt is elárulta Apatini Kornélnak, hogy erős kételyei vannak az akció sikerességét illetően. Szerinte a magyar leányvállalat képtelen lesz elhitetni a BKV-val, hogy a Kínában gyártott berendezések Stadthagenben készültek, és megjegyezte azt is, az ügy legalitását illetően is kétségei vannak. Dirk Winkelhake leszögezte, egyetlen kiutat lát: fel kell fedni a BKV előtt a teljes igazságot, és legfeljebb árengedményt kell adni, ha szükséges. – Legrosszabb esetben a közlekedési vállalat felbontja a szerződést, de akkor legalább tiszta lesz az ügy – tette hozzá a német vezető.
Intő szavai süket fülekre találtak. Másnap kora reggel Apatini Kornél újra jelentkezett, és arról írt Dirk Winkelhakénak, hogy megkísérelték elérni a BKV-nál a szerződés módosítását, de a cég nem ment bele. – Ezután megpróbáltuk Kínába invitálni a közlekedési vállalatot, de az nem reagált a meghívásra. Később arról értesítettük a BKV-t, hogy a helyszíni szemle Stadthagenben lesz – közölte Apatini Kornél, aki hangsúlyozta, hogy ők nem csalnak, de a BKV-nál írásban semmilyen kompromisszumot nem lehet elérni, csak azt hallanak meg, amit akarnak.

Minőségi gondok a kínai mozgólépcsőkkel

A főbb elemek átcímkézése után a helyszíni szemlét végül Stadthagenben tartották. Arról nincs információ, hogy a BKV illetékesei nem vették észre vagy nem akarták leleplezni a trükköt, de a Németországban átcsomagolt kínai mozgólépcsők mint az európai gazdasági térségből érkező berendezések végül Budapesten, a Deák téri metróállomáson kötöttek ki.
Később azonban kiderült, a kínai mozgólépcsőkkel kapcsolatban nemcsak jogi, hanem minőségi aggályok is felmerültek. Az első hibák már a beszerelés alatt jelentkeztek, működés közben pedig újabb műszaki problémák adódtak. Lapunk fotókat kapott arról, hogy a mozgólépcsők több tengelye is eltörött, a mozgólépcsők kocsijai – fokai – deformálódtak. A roszszul méretezett kábelvédő csövek elszakadtak, a korlátok megnyúltak, az alkatrészek rozsdásodni kezdtek, a mozgólépcsők alatti területet pedig mindenhol súrlódásból származó szürke fémpor terítette be, és láthatók a barkácsolt, fémlemezből kivágott alátétek is. A problémás alkatrészek egy részét két évvel később a R. U. M. Testing Kft. is vizsgálta az Otis Felvonó Kft. megbízásából. A mágneses poros és az azt követő ultrahangos vizsgálat is több tengely esetében repedést és hegesztési hiányosságra visszavezethető, hidegráfolyásra jellemző hibákat talált.
Megkerestük a BKV-t, hogy tudnak-e a több törvénysértés gyanúját felvető ügyről. A közlekedési társaság megjegyezte, annak idején az Otis Felvonó Kft. ajánlatában a lépcsők főbb berendezéseinek gyártóját adta meg, illetve a lépcsők németországi összeszerelését vállalta. – Később, 2004 májusában a vállalkozó jelezte, a gyártást a németországi gyára helyett Kínában kívánja megtenni, ezt a változtatási kérelmet a BKV Zrt. nem fogadta el.
– Két darab mozgólépcsőt végül Németországban vettünk át, ahol ellenőriztük a főbb berendezések szerződés szerinti gyártását is, amivel minden rendben volt. Az, hogy az egyéb berendezések gyártása hol fog történni, nem volt a szerződés része. A további lépcsők átvétele Magyarországon történt meg – közölte a BKV Zrt. Megjegyezték azt is, hogy a közlekedési társaság jelen pillanatig semmilyen anyagot, alkatrészt nem vásárolt a lépcsők hibajavításához. – Az előforduló hibákat – amelyek száma nem nagyobb a többi, újabb beépítésű mozgólépcső hibaszámától – az Otis Felvonó Kft. garanciális kötelezettségként javította – tették hozzá.
Kérdéseinkkel megkerestük az Otis Felvonó Kft. ügyvezető igazgatóját is. Zaj Ferenc azt közölte, lapunk információi alapján belső vizsgálatot indított az ügyben, amelynek eredményéről legkésőbb holnap ad tájékoztatást.