Négyötödös hazugságok

Jó alkalom az Országgyűlés mai ülése arra, hogy elgondolkodjunk: hogyan is értelmezte a Gyurcsány-kormány a demokráciát, a nyilvánosságot és a jogállamot. Az úgynevezett négyötödös alkotmányozó többség témaköréről van szó. Lázár János és Mátrai Márta egy héttel ezelőtt nyújtotta be egymondatos indítványát; javasolták: az Országgyűlés törölje az alkotmány azon paragrafusát, amely szerint az új alaptörvény előkészítéséről szóló határozat jóváhagyásához a képviselők négyötödének szavazata szükséges. A ma várhatóan szóba kerülő indítvány nem tartalmaz indoklást, a háttér azonban némi utánjárással pontosan megismerhető. A történet a magyar alkotmányosság legsötétebb időszakait idézi.
A kifogásolt szabályt a Horn-kormány idején, az 1995-ös alkotmányozás kapcsán iktatták be az alaptörvénybe. A rendelkezés azt is tartalmazta, hogy hatálya a következő Országgyűlés megalakulásáig tart. A négyötödös szabály így 1998. június 18-ával törölte önmagát a törvénytárból. Az alkotmány azóta megjelent szövegei nem is tüntetik fel ezt a paragrafust. Akkor mégis hogyan lehet az, hogy a Fidesz két képviselője az inkriminált szabály kiiktatását kezdeményezte? Noha javaslatuk erről nem szól, feltételezhető, hogy egyértelmű helyzetet akartak teremteni. A Horn-időkben megszüntetett passzust ugyanis Gyurcsányék tavaly hivatalos, érvényes szövegként tárták a nyilvánosság elé. Ezzel vélhetőleg azt szerették volna megakadályozni, hogy az utánuk következő Országgyűlés hozzáláthasson az új alkotmány megteremtéséhez.
Akkor még senki sem gyanakodott, amikor az MSZP–SZDSZ-kabinet 2007-ben elrendelte: a rendszerváltozás huszadik évfordulója alkalmából, 2009. október 23-án tegyék közzé a hivatalos lapban az alkotmány hatályos szövegét. A jelenlegi alkotmányunkat az 1989. október 23-i kihirdetés óta huszonkétszer módosították. Nehéz ilyenkor megmondani, melyik szöveg van érvényben, s melyiket dobták ki az idők során. Jó tehát hiteles forrásból tájékozódni. A miniszterelnökség által szerkesztett Magyar Közlöny elvben ilyen hiteles forrás. A közlöny tavalyi 150. száma azonban a Gyurcsány-kabinet határozata nyomán, de már a Bajnai-kormány időszakában számos hibával és furcsa szerkezetben látott napvilágot. Tartalmazta egyrészt – Szakasits Árpád köztársasági elnök és Rákosi Mátyás, miniszterelnök-helyettes aláírásával – az 1949. augusztus 20-án kihirdetett sztálinista alkotmányt, majd felsorakoztatta annak öszszes módosítását egészen tavaly októberig. Az ünnepi lapszám így – Gyurcsány és Bajnai jóvoltából, Petrétei József szakértői közreműködésével – egybeszerkesztette a Rákosi- és a Kádár-idők alaptörvényét a jogállami forradalom termékével: az 1989-ben beiktatott demokratikus alkotmánymódosítással. Jogfolytonosságot teremtett a diktatúra és a demokrácia között. Több szaktekintély már akkor jelezte, hogy ez a szerkesztési mód megengedhetetlen: a jogállam nem egyenes folytatása a pártállami időszaknak. A kettőt egybemosni csak politikai érdekből és cinizmusból lehet, különösen azok után, hogy az Alkotmánybíróság Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére 2007. július 3-án kifejtette: a rendszerváltozás előtti és utáni társadalmi berendezkedés értékrendje összeegyeztethetetlen. Karhatalmista múltja miatt Horn Gyula ezért nem kaphatott születésnapja alkalmából magas állami kitüntetést, habár erre Gyurcsány felterjesztette. A lap megjelenése után hozzáértők azt is szóvá tették, hogy az ünnepi kiadvány nem hiteles. Ezt most a négyötödös szabály kapcsán is tapasztalhatjuk: Gyurcsányék becsempészték a szövegbe a Horn-kormány által 1998. június 18-ával kiiktatott rendelkezést, amely szerint az alkotmányozás elindításához négyötödös többség kell. Ez a trükk az alkotmány szövegén nem változtat. A választópolgárok a Fidesz és a KDNP pártszövetségét kétharmados alkotmányozó hatalommal ruházták fel. Nincs tehát akadálya, hogy a parlament az előkészítő bizottságról tárgyaljon. Hetvenkét százalékos többsége birtokában vajon miért gondolta úgy a Horn-kabinet, hogy 1995-ben az alkotmányozáshoz négyötödös többséget kell előírnia? Távolról sem azért, mert azt szerette volna, hogy az ellenzék is szót kapjon. Az ok az volt, hogy a hatalmi elit öszszekülönbözött. A szocialista vezetők nem értettek egyet azzal a koncepcióval, amelyet Bragyova András, az SZDSZ javaslatára később alkotmánybíróvá választott liberális jogász dolgozott ki. A komolyabb affért úgy tudták elkerülni, hogy beírták az alaptörvénybe: az alkotmányozáshoz nem elegendő a kétharmados többség, hanem a képviselők négyötödének szavazata szükséges. A koalíciós partnerek így megfosztották egymást az alaptörvény megújításának lehetőségétől. Annyi mértéktartás azonban akkor még volt bennük, hogy ezt a szabályt csak a következő Országgyűlés megalakulásáig tartották hatályban.
Gyurcsánynak nem voltak gátlásai. Kormányzata a köztársaság kikiáltásának huszadik évfordulóján, 2009. október 23-án hamis alkotmányszöveget jelentetett meg a Magyar Közlönyben. Visszaíratta azt a négyötödös szabályt, amelyet Horn Gyula csak az első Orbán-kormány megalakulásáig tartott fent. A Gyurcsány-kabinet idején ez egyébként általános gyakorlat volt: az Alkotmánybíróság többször elmarasztalta őket azért, mert meg nem szavazott törvényszöveget hirdettek ki a hivatalos lapban. Az AB szerint visszaéltek a jogalkotás jogával.