A 67 éves Horst Köhler lemondása politikai bombaként robbant Berlinben, és általános megdöbbenést keltett. A szövetségi elnök a közelmúltban villámlátogatást tett Afganisztánban, és felkereste a német katonákat. Útban hazafelé egy interjúban arról beszélt, hogy a külföldi katonai szerepvállalás Németország gazdasági érdekeit, így a hajózási útvonalak biztonságának szavatolását is szolgálja. Az ellenzéki pártok – mindenekelőtt a környezetvédő Zöldek és a Baloldal pártja – ezt követően ágyúnaszád-politikával és azzal vádolták őt, hogy a külpolitikát teljes mértékben a gazdasági érdekek alá kívánja rendelni. Az igazsághoz tartozik, hogy a német lakosság túlnyomó többsége azonnali kivonulást szeretne Afganisztánból.
Hétfői nyilatkozatában Köhler – aki 2004 májusában történt elnökké választása előtt a Nemzetközi Valutaalap igazgatója volt – sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az általa mondottakat félreértették. Ugyanakkor a leghatározottabban visszautasította az ellenzéki bírálatokat. Különösen sérelmezte azt, hogy egyes ellenzéki politikusok azzal gyanúsították, hogy a Bundeswehr külföldön állomásozó egységei számára az alkotmányban foglaltakkal ellentétes szerepet kíván biztosítani. A szemlátomást megrendült, lemondását könnyek között bejelentő Köhler a hivatalával szembeni szükséges tisztelet hiányával indokolta döntését. Az őt bíráló pártok (Zöldek, Baloldal) szerinti túlzott volt az államfő reagálása.
Köhler váratlan lemondását követően átmenetileg a parlament felsőháza, a Bundesrat elnöke, a szociáldemokrata Jens Böhrnsen tölti be az államfői teendőket. Az alkotmány értelmében harminc napon belül új államfőt kell választani.
origo.hu
Mohács, Berlin, Szent István – Évszámok, amiket illene tudni
