Nyerő kétharmad

Fehér Gáspár
2010. 06. 07. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Legyünk büszkék arra, hogy Európában az egyetlen nemzet a magyar, amelyiknek vezetékneve van. Finnugor rokonaink régen letértek erről az útról, a nyelvtudomány magyarázata szerint azért, mert amikor kialakultak és rögzültek a családnevek (nálunk a XIV–XV. században), nálunk épp nem volt idegen közigazgatási rendszer, ezzel szemben a rokonok orosz, német és svéd, azaz indoeurópai nyelvi fennhatóság alatt álltak. A vezetéknév, amelyet mostanra a magyar adatlapok szívesen neveznek inkább családnévnek, valójában jelző, mely a finnugor nyelvi logika szerint a jelzett szó előtt és nem mögötte áll. Így lettünk mi Nagyok, Kovácsok, Horvátok, Bécsiek, Karák és Kapusiak, Pénzesek és Somogyiak és még sok minden mások.
Hogy hányfélék, arról Hajdú Mihály Családnevek enciklopédiája című munkája számol be. Korlátozott terjedelmű adattárba természetesen csak korlátozott számú szócikk fér el, ezért a nyelvész szerkesztő kénytelen volt meghúzni a határt. Ennek alapja, amint arról Hajdú alapos előszóban beszámol, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának kimutatása a 2007. januári magyar családnévhelyzetről. E nyilvántartás szerint a Magyarországon előforduló egyszerű és összetett családnevek száma 195 ezer, közülük azok kerültek be a lexikonban, amelyek ezernél többször fordultak elő. Ezeket a neveket viseli a magyar népesség kétharmada, vagyis az 1230 vizsgált nevet 6,6 millió ember.
Lexikonról, pontosabban annak enciklopédia válfajáról lévén szó a statisztikát nem lehet kikerülni, hiszen ez alapján mérlegelheti az olvasó, hogy hasznos-e számára a könyv, van-e esélye arra, hogy magát és családját megtalálja benne. A Tinta Könyvkiadó ugyanis évek óta arra törekszik, hogy par excellence nyelvészeti kötetei mellett szaporítsa azoknak a kiadványoknak a számát, amelyek a művelt közönség számára adnak lehetőséget az anyanyelvvel való barátkozásra. Aki tehát kezébe veszi Hajdú Mihály munkáját, ezzel az ambícióval tegye! Keresse meg benne magát, rokonait, tanulja meg, hogy minden név közszóból lesz, vagyis mindannyian abból vétettünk! Olvassa végig a szócikkeket, gazdagítsa magát kevés statisztikával, morfológiával és etimológiával, tekintse meg a névrokonokat, és a végére legyen büszke az örökségére! Meg arra is, hogy mi ezt a családnévi jelzőt, dacolva a világgal, akkor is elöl mondjuk. (Ahogy a japánok is.)
(Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2010. Ára: 4990 forint)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.