Obama-stratégia: szembesülés

Erőteljes eltávolodás az előző amerikai elnök, George W. Bush nevével fémjelzett, a katonai erő egyoldalú alkalmazását előtérbe helyező megközelítéstől – megfigyelők így jellemzik Barack Obama új nemzetbiztonsági stratégiáját. Szemben a korábbi világmegváltó ideológiával, az új dokumentum szerint Amerika sikeréhez először valós képet kell alkotnia a világról, és az alapján döntéseket hozni.

Az ezredik halott Afganisztánban. Út mentén elhelyezett pokolgép megölt tegnap egy amerikai katonát Afganisztánban, és ezzel az ottani háborúnak ő lett az ezredik amerikai katonaáldozata. A hírügynökségi statisztika a Pentagon jelentései alapján készül, és a számon tartott áldozatok között vannak olyanok is, akik Pakisztánban vagy Üzbegisztánban haltak meg, de mindenképpen a 2001 óta megszállt országban zajló háború következtében.

Barack Obama amerikai elnök csütörtökön ismertetett új nemzetbiztonsági doktrínájában elődeinél nagyobb hangsúlyt helyez a globális együttműködésre és a szélesebb körű biztonsági partnerségekre, különös tekintettel Ázsia felemelkedő globális hatalmaira, Kínára és Indára. Az alapdokumentum leszögezi: az amerikai nemzetbiztonsági stratégiában a fegyveres megoldás az utolsó eszköz. Immár nincs szó megelőző háborúról és egyoldalú lépésekről, amelyek a 2001. szepember 11-i terrortámadásokat követően az amerikai kül- és biztonságpolitika elfogadott eszközévé váltak, és Irakban 2003-tól kezdve meg is valósultak, óriási ember- és anyagi áldozatokkal. Az is igaz ugyanakkor, hogy hangsúlyosan nem veti el ezeket, amit alátámaszt, hogy az Egyesült Államok Obama hatalomra kerülése óta nem hagyott fel azzal a gyakorlattal, hogy a legkülönbözőbb országokban – mindenek előtt Pakisztánban – célzott likvidálásokat hajt végre az általa fenyegetésként értékelt fegyveres csoportok, terroristák ellen. Nem meglepő, hogy a stratégiában számos alkalommal említik meg az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatot, mint az Egyesült Államok legfőbb ellenségét, hangsúlyozva a szervezet felszámolásának szükségességét. A szóhasználat tompításának jele, hogy a Bushék által feltalált Globális Terrorellenes Háború (GWOT) kifejezést Obamáék nem írták le most.
Hagyományos ellenségként továbbra is Iránt és Észak-Koreát veszi lajtromba a dokumentum, nukleáris programjuk miatt.
A dokumentum a biztonságot széles alapokon értelmezi, és több tényezőt első ízben jelöl meg a minden elnök által elkészített stratégiák között. Az egyik a hazai terroristák által képviselt fenyegetés, amely az utóbbi időben komoly figyelmet kapott az Egyesült Államokban, különös tekintettel a New York-i Times Square-en történt merényletkísérletre és egy mozlim katona által elkövetett mészárlásra. A másik, hogy kijelenti: „a gazdaság megújítása az amerikai hatalom forrása”. Ugyancsak az Egyesült Államok nemzetbiztonságát fenyegető elemek között említi a dokumentum a számítógépes (kiber) támadásokat, illetve a klímaváltozást.