Törvényekkel biztosítja majd a kormány, hogy a pénzügyi szektorra kivetett különadót a bankok ne terhelhessék át az ügyfelekre – jelentette ki tegnap Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő. A bankadóval kapcsolatban Szijjártó megerősítette: a kormány célja az, hogy a bankok, hitelintézetek és lízingcégek 2010-ben a tervezett 13 milliárd helyett 200 milliárd forinttal járuljanak hozzá a gazdaság talpra állításához. Ebben az ügyben csütörtökön történt az első egyeztetés a kormány és a pénzintézetek között, és a szóvivő nem tud „ennek a szándéknak a megváltozásáról”.
A bankok viszont úgy gondolják, hogy elkerülhetetlen a megemelkedett költségeik egy részének átruházása. A magyar bankadó terhét legalább részben továbbhárítja az UniCredit – jelentette ki tegnap Federico Ghizzoni, az olasz bankcsoport régiós vezetője. – Elkerülhetetlen, hogy extra költségeket viseljenek az ügyfelek, ha bevezetik a különadót – idézte a Portfolio.hu Ghizzoni szavait. A vezető szerint a bank ugyan megpróbál majd lenyelni annyi költséget, amennyit csak tud a hatékonyság növelésén keresztül, ám a bankszektor eredményessége csökkenni fog, és arra lesz kényszerítve, hogy továbbhárítsa a terheket.
A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint nem lesz könnyű dolga a kormánynak, ha meg akarja akadályozni, hogy az emberek zsebéből kivett forintokból fizessék ki a bankok a különadójukat. Róna Péter közgazdász hangsúlyozta: a válság miatt bevezetett magatartási kódex lehetővé teszi a pénzintézeteknek, hogy megemeljék az áraikat, ha a törvényi változások nagyobb terhet raknak a vállukra. A szakember szerint a kormány esetleg bezárhatja ezt a lehetőséget, ám visszamenőleg akkor sem tudja módosítani a szabályokat, ezért a régebbi hitelek költségeit meg tudják emelni a bankok.
Lóránt Károly közgazdász szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a lakáshitelezés ezentúl nem piaci kamatozás szerint zajlana, hanem kamattámogatást vezetne be a kormány, ahogy arra a világ rengeteg országában találni példát. A szakember úgy látja, a bankok mindenképp megpróbálnak majd alkudni a kétszázmilliárdos különadóból, vagy igyekeznek kompenzációt kiharcolni maguknak.
Az alku egyik tárgya az lehet, hogy az állam milyen áron veszi majd át a pénzintézetektől a bedőlő hiteleket. A Hírszerző információi szerint a bankok 10-20 százalékkal csökkentett áron lennének hajlandóak megszabadulni bedőlő jelzáloghiteleiktől, a kormány viszont legalább 30-40 százalékos engedményt kér. A kölcsönök után megmaradó ingatlanok számára egy nemzeti eszközkezelő társaságot hoznának létre, így a lakások nem kerülnének ki a korábbi tulajdonosok kezéből. Az átvett lakásokat vélhetően bérleménnyé alakítanák át, és az adósoknak bérleti díjat kellene fizetniük az eszközkezelő társaságnak.
A költségvetésben nincs forrás a rossz hitelek kivásárlására, ezért a kormány asztalán levő egyik terv szerint – amit heteken belül nyilvánosságra hozhatnak – a bedőlt követelések felvásárlásához maguk a bankok nyújtanának hitelt, amit később szép lassan törlesztene nekik az állam.
Csak önkéntes lehet a pozitív adóslista. A kötelező jellegű pozitív adóslista bevezetésére továbbra sincs lehetőség Magyarországon az adatvédelmi jogszabályok miatt, bár a bankok és a pénzügyi szolgáltatók egyre jobban igénylik – mondta Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy tegnapi konferencián. A hangsúly ebben az esetben a „kötelező” jelzőn van, ugyanis az adós hozzájárulhat az adatai kezeléséhez. Az ombudsman közölte: egyre több az olyan cég, amelyik önkéntes alapon állít össze pozitív adóslistát, és ezeket pénzért adja tovább az azokra igényt tartó bankoknak.
A Központi Hitelinformációs Rendszert (korábbi nevén BAR-listát) üzemeltető BISZ Zrt. is készített egy önkéntes csatlakozáson és hozzájáruláson alapuló pozitív adóslistát, amelyet ez év októberétől érhetnek majd el a pénzintézetek. (MTI)
origo.hu
Súlyos aszály sújtja a Homokhátságot
