Egyre több adós érzi úgy, hogy igazságtalanul járt el vele szemben a bankja, az elmúlt hónapokban ezért megszaporodott a pénzintézetek ellen indított perek száma. Czirmes György ügyvéd, az első próbaper indítója szerint a gazdasági válság az ügyfelektől függetlenül következett be, így a káros következményeket nem lehet teljes egészében az adósokra hárítani. Az ügyvéd tegnap a Magyar Televízió reggeli műsorában arról beszélt, úgy véli, a bankok megvezették az ügyfeleiket, amikor devizahitelként kínáltak olyan kölcsönöket, amelyek véleménye szerint nem felelnek meg a külföldi devizában jegyzett kölcsönök kívánalmainak.
Az ügyfelek kiszolgáltatottságára számos példát találni. Arra már a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is felhívta a figyelmet, hogy a szerződések gyakran olyan körmönfont kifejezésekkel vannak teletűzdelve, hogy jogi végzettség nélkül lehetetlen értelmezni azokat. Az ügyfelek félrevezetését és sebezhetőségét jól példázza egyik olvasónk esete. A család köztisztviselői hitelből vásárolt egy telket, amelyre családi házat szerettek volna építeni, mert önkormányzati bérlakásban laktak. A köztisztviselői kölcsönből az építkezés elkezdésére futotta, ám a folytatáshoz a családfő egy másik banktól egymillió forint személyi hitelt vett fel. A második kölcsönre azért volt szükség, mert a családot szorította az idő. A szerződésükben ugyanis az állt, hogy újabb köztisztviselői hitelt kaphatnak, ha egy adott időpontig legalább 58 százalékig elkészülnek a házzal. Az építkezés hevében egy hónapot késtek a törlesztéssel, és mire észbe kaptak, már a BAR-listán találták magukat. Hiába védekeztek azzal, hogy a szabályok szerint csak azok kerülhetnek fel a listára, akik legalább kilencven napig tartoznak a minimálbér összegével, a bank nem javította ki a hibát. Éveket kellett várniuk, mire a pénzintézet elismerte, hogy hibázott.
Persze ennyi idő alatt a család anyagilag teljesen ellehetetlenült. Az újabb köztisztviselői hitelt nem kaphatták meg, mert az egymillió forintos kölcsön miatt rajta voltak a BAR-listán. A bérlakásból pedig ki kellett költözniük, mert az önkormányzat már új bérlőket talált a lakásukra. A család ekkor végső elkeseredésében egy szombathelyi kirendeltséggel bíró osztrák pénzintézethez fordult, amelyik hirdetésében az szerepelt, hogy BAR-listásoknak is adnak hitelt. A bank érdekes módon nemcsak a szülőkkel íratott alá szerződést, hanem a 18 éves, nappali tagozaton tanuló, jövedelemmel nem rendelkező lányukkal is. A bank munkatársai azt állították, hogy a lánynak tanúként kell aláírnia a papírokat, ám amikor a szülők nem bírták törleszteni a kölcsönt, kiderült, hogy valahogyan ő is az adósok sorába került.
Mindeközben a család jogi úton harcolt az igazáért, azért, hogy az őket BAR-listára tevő bank ismerje be a tévedését. Ez végül sikerült is nekik, ám a pénzintézet annak ellenére, hogy elismerte a vétséget, nem volt hajlandó kártérítést fizetni. Az édesanya végső elkeseredésében kiállt a bank központi épülete elé, és szórólapon osztogatta a család tönkretételének történetét, hogy okuljanak belőle az ügyfelek. A bank vezetése végül úgy gondolhatta, hogy túl nagy kárt okoz nekik az asszony negatív propagandája, ezért felhívták az épületbe, és felajánlottak egy kisebb kártérítést. Ezt a család kiszolgáltatott helyzete miatt a szülők elfogadták, holott messze alatta maradt a bank által okozott károknak.
A pénzintézettől kapott összeg persze nem volt elég a problémák megoldásához. A család most attól retteg, hogy hamarosan hajléktalanná válnak. – Apukám lábon kihordott egy szívinfarktust, anyukám évek óta nem tud elhelyezkedni, a húgomnak el kellett kezdenie dolgozni, így nem tudta befejezni az iskolát, és nem tette le az érettségit. A szüleim idegileg tönkrementek, és amennyire csak lehet, megalázottnak, becsapottnak érzik magukat – írja levelében az adósságba az osztrák bank által belerángatott fiatal lány, akit már azelőtt agyonnyomott a hatalmas adósság, mielőtt elkezdhette volna önálló életét.
origo.hu
A Politikai hobbista az Origónál folytatja – Jeszenszky Zsolt az új tervekről
