Szélsőséges szecesszió

A pesti Nagykörút mai állapota lehangoló. A házak ugyan őrzik eredeti vonásaikat, legalábbis a gyanútlan járókelő ilyesmit tapasztalhat. A historizáló mivoltában páratlan főváros védelme elégtelen, a hivatásos örökségvédőknek alig van eszköz a kezükben, hogy megóvják emlékeinket a pusztulástól, a barbár beavatkozástól. Épületek, feliratok, hagyományos üzletek tűnnek el nap nap után. Az Oktogonnál nemrég szüntették meg a nagy múltú vajassütemények boltját. Helyére török gyorsétkezde költözött. Elég persze végigvezetni tekintetünket a nyolcszögletű – egykor Mussolini és November 7. nevet is viselő – útkereszteződésen. A Savoy kávéház helyén ma gyorsétterem, az Abbáziáén pedig – amely 1992-ig fokozatosan züllött le valutaüzérek zugtanyájává – bankfiók működik. A körúti, balkanizálódott, harsány feliratdömping után üdítő érzés befordulni a régi utcabútorokkal, jórészt elegáns cégtáblákkal felszerelt Andrássy útra.
Az apró, időnként kifejezetten bántó részletekre a Hősök tere felé átsuhanó polgártársak talán ritkán figyelnek fel. Ugyanakkor, ha valaki ráérősen sétálgat itt, szemébe tűnhetnek azok az ormótlanságok, amelyekre Gábor Eszter kötete is felhívja a figyelmet. Kitűnő példája ennek a szerző által hangsúlyosan említett egykori Landauer-villa, amely eredeti formáját kívülről legalábbis megőrizve Fiatal Művészek Klubjaként működött a kilencvenes évekig. Az itt tanyát ütött görög étterem távozásával nemcsak oda nem illő emeletet húztak az épületre, hanem megpróbálták a régi részeket is puccparádésan kiegészíteni. A háztömb eredeti villáiból alig maradt napjainkig valami. Gábor Eszter felhívja a figyelmünket nem köztudott módosításokra is, mint a szélsőségesen szecessziós Babocsay-villa húszas évekbeli, hűvösen klasszikus átépítésére (ma a szerb követség található itt), az egykor parkszerű Hősök tere lekövezésére, a nyers tégla falfelületek egykori eltüntetésére az út mentén, a jelenlegi újgazdag pusztításra. Kötete egyszerre aprólékos s imponáló szakmaisággal, ám a nagyközönség számára is élvezhető módon, gyakran húsz oldalt is szentel egy-egy villaépületnek.
A környékbeli eltűnt városnegyedekre – az egykor nyaralótelepnek számító Városligeti fasornak a Monarchia összeomlásáig nagyrészt lebontott villáira, az epreskerti művésztelepre, amelynek kis maradványa a Kmety utca sarkán ma is megvan – külön fejezetet szentel. A tanulmányokból összeálló vaskos könyvet pedáns jegyzetapparátus, kislexikon, névmutató és telekkönyvi adatok egészítik ki. Az egyedülálló részletességű kötethez hasonló művet szívesen olvasnánk akár a Nagykörútról, akár a Bartók Béla útról, akár a Margit körútról és környékéről.
(Gábor Eszter: Az Andrássy út körül. Osiris Kiadó–Budapest Főváros Levéltára, 2010. Ára: 4980 forint)