Vállalkozások az akcióterv mellett

Szinte mindegyik gazdasági szervezet támogatja hazánkban az új kormány első akcióprogramját. E körbe tartozik a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is. Dávid Ferenc főtitkár lapunk érdeklődésére az akciótervből elsősorban a társasági adó tervezett csökkentését emelte ki. – Annak is nagyon örülünk, hogy a Széchenyi-kártyára felvehető hitelkeret maximumát 25 millió forintról 50 millió forintra emelik, s hogy a pénzt beruházásra és pályázathoz szükséges önerőre is fel lehet majd használni. S az egyenes ági vagyonmozgásra – például üzletrész megöröklésére – vonatkozó adózás megszüntetését is pozitívan értékeljük, valamint azt is, hogy a beruházások esetén megkövetelt 51 engedély harmadát eltörli a kabinet – nyilatkozta lapunknak Dávid Ferenc. A VOSZ a közszférában végrehajtandó 15 százalékos bértömegcsökkentést, s az állami vállalatoknál várható 260 igazgatósági hely megszüntetését szintén üdvözli, de azt is, hogy a kormány költségvetési felügyelőket állít a költségvetési intézményekben, vagyis az állam a saját háza táján is takarékosságra törekszik – hangsúlyozta Dávid Ferenc.
Géresi József, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) alelnöke és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke elmondta, hogy az akciótervben sok pozitív változtatás található. A társasági adó csökkentése abból a szempontból is fontos, hogy növeli szomszédainkkal szemben a versenyképességünket.
– Ugyanakkor az Iposz azt is javasolja, hogy az áfa mértéke kevesebb legyen, mint 25 százalék, s azt is, hogy miként az európai országokra jellemző, a multiknak beszállító vállalkozások legalább 35 százaléka magyar cég legyen – hangsúlyozta Géresi József. Az is rendkívül fontos az érdekvédelmi szervezet szerint, hogy a jelenleginél több magyar áru legyen a hazai boltokban.
E téren nagyon rosszul állunk, hiszen a szomszédos Ausztriában is sokkal nagyobb az osztrák termékek aránya az üzletekben, mint ami a hazai termékek terén nálunk jellemző. Az Iposz azt is üdvözli, hogy a kistermelők lehetőségeit az élelmiszer-termelés és -feldolgozás terén jelentősen könnyítik, mert így kevesebb európai „élelmiszer-hulladék” érkezik az országba.
Ugyanakkor úgy vélik, hogy ezt a szabályozást a fémipar területére is ki kellene terjeszteni.