Igen rögös úton juthatunk el Hizsnyóra, e parányi zsákfaluba a gömöri bányavidéken, de megéri. Somoskőnél vagy Cerednél átlépve Szlovákia területére egykettőre befutunk a csinos, tisztán tartott Rimaszombatba; Bánréve felől a nyomasztóan lepusztult, piszkos Tornalján áthajtva közelítjük meg a Rozsnyó, Kassa felé tartó E571-es autóutat. Bejénél (Behince) letérünk az 532-es számú, Nagyrőcére (Revúca) vezető országútra, Licénél (Licince) érkezünk a Murány folyócska völgyébe. Süvete falu szélén, a dombtetőn megpillantjuk az 1243-ban vörös idomtéglákból Szent Margit tiszteletére épített körtemplomot (Magyar Nemzet, 2003. január 18.), majd pár kilométerrel északabbra, Jolsván találjuk magunkat. Ez német ajkú bányászok által a XIV. század elején alapított városka – Eltsch, Jelsava –, tágas főterén hatalmas kastéllyal. A Koháry grófokkal rokon szász Coburg hercegi család építette 1800-ban egy középkori ispotály helyén. A kétemeletes, belső udvaros rokokó várkastélyt 1945-ben államosították, 65 éve pusztul. Az előtte látható jókora vörös csillaggal együtt méltó emlékműve a csehszlovák szocializmusnak. Még néhány kilométeren át bányatelepek, érc- és kőfeldolgozó telepek közt haladunk északnak, végül egy riasztó munkáskolónia házai között észrevesszük a Chyzné pri Revúci feliratú táblát. A két kilométernyi bekötőút végén fekvő Hizsnyó XIV. századi templomában valóságos középkori művészeti múzeum rejtőzködik.
A jelenleg 430 lakosú község neve viszonylag későn, 1427-ben bukkan fel összeírásban Hyznow alakban. Hajlékot – szobát is – jelent a szláv gyökerű szó. Fent a Murány völgyében lassabban folyt a telepítés, mint a nyugatabbra lévő bányavidéken, az ezernégyszáz métert is elérő hegyek közt zord éghajlat, sovány föld, szikla és őserdő várta a hospeseket. A XIII. század végétől a Zách nemzetségé az erdőség. Még lakatlan, amikor Károly Róbert 1328-ban már városjogot ad Pelsőcnek és Csetneknek, az Ákos nembeli Bebek grófok fészkeinek. Csak Zách Felicián 1330. évi visegrádi merényletét követően kezdődött meg a betelepítés a – „bosszúadományként” a Rátoldoknak juttatott – Jolsva és Murány közötti várföldekre. A IV. Béla által a tatárjárás utáni évben kiadott birtoklevél szerint Jolsva határához tartozott Lubenyik, Mnisány és Hizsnyó falvak születése tehát az 1330-as évtizedre datálható.
Az 1427-ből ismert adólistán 25 portával szerepelő Hizsnyó – a Rátold nembeli Jolsvai György birtoka – az átlagosnál nagyobb, de például Süveténél kisebb község volt. Patak mentén létesült irtványtelep, amelynek temploma az 1340-es évek elejéig bizonyosan elkészült. A kőfallal kerített, Angyali üdvözlet titulusú egyház keletelt tengelyű, kétosztatú, torony nélküli épület, nyolc méter hosszú, hat és fél méter széles hajójához négyszer négy méteres, egyenes záródású szentély járul. Diadalíve csúcsos, a négyszögletes szentély bordás keresztboltozatú, középütt zárókővel, északi oldalán gótikus sekrestye nyílik. Falait szinte teljesen beborítják a képek, amelyek mindegyike a XIV. században készült.
Prokopp Mária 2002-ben megjelent gömöri freskógyűjteménye – no meg a helyszíni tárlat – láttán szinte a teljes újtestamentumi történet megjelenik e középkori képregény formájában, a szent apostolok, az egyháznagyok és a kedves segítő szentek társaságában. Jézus születése, a háromkirályok látogatása Betlehemben és a keleti végfal főhelyén, az oltár fölött a névadó angyali üdvözlet jelenete látható. A szárnyas főoltár hársfából faragott, festett gótikus oltárszobrai, Gábriel főangyal és az üzenetét térdepelve fogadó Szűz Mária alakja a világhírű Pál mesternek – a lőcsei Szent Jakab-templom főoltárfaragójának – 1508-ban készített műve! Az oldalfalakon a 12 apostolt, a csúcsíves ablakok bélletében Szent Katalint, Ilonát, Borbálát és Margitot festette meg az ismeretlen piktor (Szent Margit az ablak barokk kori bővítésekor megsemmisült). A négy egyházatya – Szent Ágoston, Jeromos, Nagy Szent Gergely pápa és Szent Ambrus püspök képmásai –, az evangélisták jelképei mind elférnek a szentélyfalon. Prokopp Mária felhívja a figyelmünket arra, hogy az egyháznagyok ilyetén ábrázolása az 1298. évi pápai bulla megjelenése után terjedt el Itáliában. Onnan került magyar földre az Anjou királyok idején, bizonyára a fentebb említett Jolsvai György – Leusták nádor fia, gömöri főispán, királyi tárnokmester – udvari, lovagi és főpapi kapcsolatai révén. Hasonló freskókat láthatunk a közeli Rima és Csetnek folyók menti, valamint a távoli, délnyugat-dunántúli gótikus templomokban.
Harminckét év alatt ötször-hatszor jártam Hizsnyón. Az evangélikus szlovákok lakta falu régi katolikus paplakában először még egy egész magyar család, később az idősödő házaspár, végül csak az özvegyasszony lakott. Ő nyitotta ki a templom eredeti, csúcsíves kapuját a zárba illő, ötszáz éves kulccsal, utána megkínált hellyel, bodzaszörppel az árnyas tornácon. Most egy telefonszám van kiírva a kerítőfal bejáratára, ha valaki látni akarná a templom kincseit.
origo.hu
Hadházy Ákos és a Momentum ma újra az Erzsébet hidat veszi célba – hiába tiltotta be tüntetésüket a Kúria
