A Moszad trükkje miatt dühös Berlin

Kényes diplomáciai feszültség alakult ki Varsó, Berlin és Tel-Aviv között. Egy Lengyelországban elfogott és Moszad-ügynöknek tartott férfi kiadatását kéri ugyanis a német államügyészség, nem törődve Izrael tiltakozásával.

A varsói repülőtéren június elején őrizetbe vett és azóta vizsgálati fogságban tartott Uri Brodskyt útlevele izraeli állampolgárnak tünteti fel. A németek szerint az illetőnek ez csak az egyik használt neve, mert a zsidó állam titkosszolgálatának tagjaként mint Alexander Verint ismerik a biztonsági szervek. Részben őt tartják felelősnek azért, hogy a Dubajban januárban megölt Hamász-funkcionárius, Mahmúd al-Mabhuh likvidálására érkezett huszonhét főnyi izraeli csoport egyik tagja Kölnben kiállított német útlevéllel érkezett a helyszínre.
2009 márciusában Verin egy kölni ügyvéd támogatását kérte az állítólag német gyökerekkel rendelkező honfitársa, Michael Bodenheimer számára, akinek édesapja a nácik elől menekült Izraelbe. Származásának bizonyítására az állítólagos Bodenheimer szülei házassági anyakönyvi kivonatát és egyikőjük egykori útlevelét mutatta be. Ilyen esetben a köztársaság alkotmánya gyors behonosodást tesz lehetővé. Három hónappal később a mindaddig a dómváros egyik elhanyagolt utcájának bérlakásában meghúzódó Bodenheimer a kölni bejelentő hivataltól meg is kapta a kért útlevelet. Ezzel jelentkezett be a dubaji szállodában valaki, akit a dubaji rendőrség a Moszad-csoport tagjának tart. A hír hallatán Berlin felháborodással reagált és különösen elítélendő cselekménynek tartja, hogy az izraeli titkosszolgálat – fondorlatos módon – a náci Németország üldözöttjének trükkjével jutott német útlevélhez és használta fel azt az akció során.
A német igazságszolgáltatás azonban a merénylet előkészítésében való aktív részvétel miatt nem tudná felelősségre vonni Brodskyt, hanem azzal vádolja, hogy titkosszolgálati ügynökként fejtett ki tevékenységet az országban. Az államügyészség ennek megfelelő kérvénnyel folyamodott az izraeli férfi kiadásáért, így ő az első személy, akit a merénylet nemzetközileg körözött gyanúsítottai közül sikerült elfogni. A varsói bíróság első fokon helyt adott a német kívánságnak. Izrael hevesen tiltakozott.
Ennek ellenére Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter nem tart feszültségtől a német–izraeli viszonyban. „Jogsegélykérelem esetében büntetőjogi meggondolások dominálnak, és nem külpolitikai érdekek” – hangoztatta a kereszténydemokrata politikus. Izrael részéről máris felvázolták a kiadatást követő eljárás taktikai menetét: „Mindössze az lehet a vád ellene, hogy jogtalanul használt egy német útlevelet. Minden további részletet előbb be kell bizonyítani”.