Seal, azaz becsületes nevén Sealhenry Samuel, pályafutása húsz éve alatt végigjárta a zenei ranglétrát. Ide-oda sodródott a legkülönbözőbb műfajokban, de volt értelme. Csiszolódott, simult, megérett. A nigériai–brazil származású énekes a nyolcvanas évek közepén még amatőrként csapódott hozzá a Push nevű funkycsapathoz, majd egy thaiföldi blueszenekarban próbálgatta szárnyait. A sors fintora, hogy egy ilyen kivételes torkú énekes is a kilencvenes évek gépzenei stílusának köszönheti az első igazi sikerét. Visszatérve Londonba ugyanis az elektronikus műfaj egyik élvezhetőbb, de szintén bugyuta válfaja, az acid house felé vette az irányt. Kilencvenben rukkolt elő a Killer című számmal, amely szempillantás alatt az akkori slágerlisták élén kötött ki. Egy év múlva már a boltokban volt a Crazy című album, és nem volt megállás. Szerencsére ez az időszak nem tartott sokáig: a Mindörökké Batman című film főcímdala a Kiss From the Rose igazolta: kár ezt a hangot elpocsékolni holmi szeletelőzenére. Seal rátalált a neki legjobban illő stílusra, a soulzenére.
Keddi pécsi koncertje ennek a húsz évnek a markáns lenyomata volt. A közel két óra alatt senki nem panaszkodhatott, minden rajongó megkapta a magáét: nemcsak a legújabb, Soul című feldolgozásalbumról szóltak a lényegi nóták, de a brit még az acid house időszak slágereit is előhúzta a fiókból. Leporolva, felturbózva. Seal a legújabb, „6” munkacímű lemezéről is játszott több számot: a Way I Lie a tanúja, hogy most jár a legjobb úton. A közönség visszajelzése alapján azonban olybá tűnt, Seal számukra csak a kilencvenes évekből ismert. A Crazy, a Prayer For the Dying és a Kiss From the Rose és a Killer hallatán szinte kivetkőzött magából a közönség. Pedig zeneileg egyértelműen a Soul és a legújabb album nótái vitték a pálmát: a Man’s world, az It’s all right, az I can’t stand the rain. És ebben nagy szerepe volt a zenekarnak. A fúvósszekció négy hölgytagja és a gitár-dob férfi képviselői kiváló muzsikosok, vokalistaként is helytálltak.
A koncert a legkisebb részletig végtelenül profi módon állt össze. A hangsúly nem a látványon, a színpad alól feltörő lángcsóvákon, a levegőből aláereszkedő akrobatákon volt, a lényeg az akkordokban, a torokban, az összhangzatban rejlett. Seal érdesen simogató hangja csontig hatolt. A koncertnek csupán egy szépséghibája volt: Oláh Ibolya és zenekara nem volt a legjobb választás. Erőtlen és jellegtelen színpadi jelenlétével, egysíkú számaival nem igazán tudta ráhangolni a közönséget a nagykoncertre. De nem is kellett: Seal ezt is megtette helyette.
(Seal – Summer Time Tour 2010. Pécs, Expo Center, július 13.)
origo.hu
Sebestyén Balázs polgárpukkasztó kijelentést tett az 1,2 milliárdos lottónyereményről
