Átláthatóbbá teszik a földkezelést

A nemzeti földalapról szóló új törvénnyel is a helyben lakó családi gazdaságokat preferálná a kormány. A tervezet értelmében az állami földek felett rendelkező Nemzeti Földalapkezelő Szervezet önálló költségvetési szervként az agrárminiszter felügyelete alá tartozna.

Az állami földvagyon összegzése művelési áganként

Művelési ág Térmérték (hektár) Érték (MrdFt)
Szántó 365 181,52 103,47
Gyümölcsös 6 616,17 2,8
Kert 231,15 0,1
Szőlő 3 957,47 2,78
Gyep 263 179,66 47,79
Erdő 1 043 341,02 393,82
Fásított terület 355,41 0,07
Halastó 10 596,18 4,04
Nádas 20 617,26 6,1
Kivett 105 309,53 35,39
Vegyes 102 632,24 31,14
Összesen: 1 922 017,59 627,49
Forrás: Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács

Új törvényt alkot a kormány a magyar állam tulajdonában álló földvagyonnak, azaz a nemzeti földalapnak az agrár- és vidékfejlesztési céloknak megfelelő hasznosítása érdekében – ennek tervezete került lapunk birtokába. Az új jogszabály megalkotása azért vált szükségessé, mert a szocialista– szabad demokrata kabinet 2007-ben az állami vagyonról szóló törvény megalkotásával a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA) beolvasztotta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. monstrumszervezetbe. A mostani kormány szerint ugyanakkor ez a változás az agrárérdekek, a Nemzeti Földalap eredendő létrejöttének és funkciójának szempontjából nem volt kedvező. Indokolásuk szerint a tervezet a kincstári vagyon részét képező földalappal való ésszerű gazdálkodást kívánja megteremteni, amelynek elsődleges célja a termőföld – mint különleges vagyontárgy – megőrzése, megfelelő hasznosítása, a kedvezőtlen birtokszerkezet javítása, továbbá a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelő személyek részére, valamint közérdekű célok és a nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházások megvalósításához szükséges földterületek biztosítása. Az új jogszabály illeszkedik a kormány által meghirdetett, az egyéni, helyben lakó családi gazdaságokat preferáló termőföldről szóló törvény tervezett módosításaihoz.
Az új törvény a földbirtok-politika részletes irányelvei között rögzítené, hogy az NFA-nak a versenyképes birtokméretek kialakításában kellene közreműködnie. A földalap ahhoz nyújtana ösztönözést, hogy a családi és középgazdaságok 300 hektárig, a kisbirtokosok legalább 100 hektárig bővítsék területeiket. A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozna egyébként minden állami tulajdonú termőföld, mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld, illetve a mező-, az erdőgazdasági tevékenységet szolgáló vagy az ahhoz szükséges művelés alól kivett terület.
Az NFA-t ismét önálló költségvetéssel rendelkező szervezetté válna, amely közvetlenül az agrárminiszter felügyelete alá tartozna. Ennek megfelelően a szervezet elnökét a miniszter nevezi ki és menti fel.
A törvénytervezetből kiderül, hogy létrehoznának egy Birtokpolitikai Tanácsot, amely biztosítja a Nemzeti Földalap kiemelt szintű stratégiai irányítását és a nagyobb volumenű földügyletekre vonatkozó megfelelő döntéshozatalt. Habár ez még nem százszázalékosan eldöntött kérdés, meghatározó a Nemzeti Földalap szempontjából a külföldiek (uniós polgárok) földvásárlási tilalmának 2011-ben várható megszűnése is. Emiatt is egyértelmű, hogy növekszik a Nemzeti Földalap nemzetgazdasági jelentősége, a tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés társadalmi felelőssége is erősödik. Nemcsak emiatt, de fontos változás az is, hogy a kormány a lehető legnagyobb átláthatóságot igyekszik adni a szervezet működésének. Ennek megfelelően az NFA által kötött földszerződéseket nyilvános adatnak minősítenék. Megismerhetővé válna a szerződők neve, az értékesített vagy bérbe adott területek értéke, haszonbérlet esetén pedig annak időtartama is.
A törvénytervezet egyik kritikus pontja a birtokhasznosítási bizottságok megszüntetése. E testületek tudtak eddig helyi szinten beleszólni az állami földértékesítésekbe és -bérbeadások gyakorlatába. Ismert volt az a probléma, hogy a testületekbe olyan, lényegében nem is létező érdekvédelmi szervezetek is jelöltek tagokat, amelyek az előző kormányhoz közel állóként voltak elkönyvelve. Ez amellett, hogy nagyobb mozgásteret adhatott a kormánypárti akaratnak, komoly öszszeg lehívását is lehetővé tette a „csatlósoknak”. A tagokat e helyi testületekbe delegáló szervezetek ugyanis személyenként ezerforintos támogatást kaptak, ami éves szinten elérte a 25-30 millió forintot is. Feltételezhetően ezt a negatív gyakorlatot igyekezett megszüntetni az új NFA-törvényt megalkotó szakértői testület, ám ezzel a helyi szintű képviseleti jogokat csorbítják, miközben egyesek szerint elegendő lett volna szigorítani a testületekbe történő jelölési rendszeren.