Braille-alkony

A technikai fejlődés miatt egyre kevesebb vak ember használja a Braille-írást, legtöbbjük már meg sem tanulja a pontokból álló betűket elolvasni az ujjaival. A hatalmas, gyakran több kilogrammot nyomó Braille-könyveket e-könyv olvasókra, mp3-lejátszókra és a számítógép képernyőjén megjelenő szöveget géphangon felolvasni képes programokra cserélték, írja a The New York Times, így a Braille-írás lassan kihalófélben lévő írásforma lesz. Kérdéses, hogy ez a változás a vakok előnyére vagy hátrányára válik hosszú távon. „Azt kell látnunk, hogy okos, remek verbális képességekkel rendelkező gyerekek nőnek föl – írástudatlanul. Már nem tanítjuk meg az országunk vak gyermekeit írni és olvasni. Magnót, majd számítógépet adtunk nekik, az írásuk így pongyolává vált. Soha nem ismerhetik meg a nyelv szerkezetében rejlő szépséget”, idézi a The Times Jim Marksot, a Fogyatékosok Felsőoktatásáért Szövetség munkatársát. Nem mindenki van azonban ezen a véleményen.

300
szót olvas föl percenként a vak Laura Sloate befektetési bankár számítógépe a The Wall Street Journalból. Ez a sebesség kétszerese a normális beszédtempónak, és két és félszerese az átlagos Braille-olvasók sebességének. Sloate szerint a Braille XIX. századi kifejlesztésekor nem volt más lehetőség a vakok számára, de hiba lenne nem kihasználni a modern technika nyújtotta lehetőségeket.

6
kiemelkedő pont vagy ezek hiánya jelöl egy-egy betűt a Braille-írásban. Kifejlesztője, Louis Braille maga is vak volt, amikor 1821-ben a francia hadseregben használatos éjszakai írásrendszer átalakításával kidolgozta saját rendszerét.

63
karakter jeleníthető meg a Braille-kód segítségével (a 64. a szóköz). Az olvasás gyorsítása és a szöveg terjedelmének csökkentése érdekében az úgynevezett II-es szintű Braille-írás rövidítéseket alkalmaz. Egy-egy karakterrel jelölik benne a gyakori szavakat, betűkapcsolatokat.

10
százaléka tanul meg napjainkban a vak gyerekeknek Braille-t olvasni az Egyesült Államokban, miközben a múlt század ötvenes éveiben ez az arány 50 százalék körül mozgott.

90
százaléka a Braille-t olvasni képes amerikai vakoknak dolgozik, miközben a Braille-t nem ismerő vakok kétharmada munkanélküli. Ez arra utal, hogy a Braille-olvasás képessége nagyban segíti a vakok munkaerő-piaci boldogulását még manapság is.

1000
dollárt is meghaladhatja egyetlen Braille-írásos tankönyv ára Amerikában, így sok vak ember számára gyakorlatilag megfizethetetlen. Ehhez képest a számítógép segítségével felolvasható elektronikus könyvek és a hangoskönyvek pár dollárért letölthetők az internetről.

56
kötetet tett ki az egyébként hétkötetes Harry Potter-sorozat, amikor a 83 éves bostoni National Braille Press kiadó kiadta Braille-írásos formában. Minden kötet majd 30 centiméter vastag volt.