Bújtatott Duna-gátak?

Vízfelszín alatti gátak építését is tartalmazza a Dunán az ország vízgyűjtő-gazdálkodási terve. A környezetvédők tiltakoznak az elképzelés ellen, és annak felülvizsgálatát kérik a kormánytól. A WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a gátépítési javaslatok egyeztetés nélkül, utólag kerültek a tervezetbe.

Az országos vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kihirdető kormányhatározat sürgős felülvizsgálatát kérte a WWF Fazekas Sándortól, a környezetvédelemért felelős minisztertől. A hazai vízgazdálkodásról szóló kormányhatározat ugyanis mindössze a terv rövidített változatát tartalmazza, az intézkedési tervek között pedig megjelent egy olyan elem, amely a szervezet szerint semmilyen korábbi szakmai vagy társadalmi egyeztetésen nem került szóba, és a korábban nyilvánosságra hozott írásos anyagokban sem szerepelt.
Hazánk vízgyűjtő-gazdálkodási tervét 2009. december 22-én hozták nyilvánosságra, és – a szakmai egyeztetések lezárulta után – idén márciusban véglegesítették. A tervhez számos érdekcsoport szólt hozzá, és sok kritika is érte, míg végül a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium terjesztette a kormány elé.
Az érdekeltek és érdekcsoportok a társadalmi véleményezés lehetőségét kihasználva számos javaslatot fogalmaztak meg a tervvel kapcsolatban, aminek eredményeként valamelyest közeledett a terv készítőinek, az érintett társadalmi csoportoknak és szakmai testületeknek az álláspontja. A kormányhatározatban azonban a véleményformálásra alkalmat adó társadalmi egyeztetést követően váratlan fordulatként aprónak tűnő, de jelentős változás történt – figyelmeztetnek a zöldek.
A most közzétett és véglegesített tervben ugyanis az intézkedési javaslatok között szerepel a fenékküszöbök, fenékgátak átépítése, amely a folyómedrek fenékszintjének megemelését, vízfelszín alatti gátak építését jelenti. Ezek az intézkedések azonban semmilyen korábbi szakmai vagy társadalmi konzultációra bocsátott dokumentumban sem szerepeltek. A WWF Magyarország ezt azért tartja aggasztónak, mert ezek a megoldások olyan vitás esetekben kerülnek elő, mint például a Szigetköz vízpótlása.
– Megengedhetetlen, hogy bármilyen lobbicsoport a természetvédelmet megkerülve, az egyeztetések lezárulása után építsen be ilyen intézkedéseket a tervbe. Ez az egész eddigi egyeztetési folyamat hitelét rendíti meg – fogalmazott Figeczky Gábor, a WWF igazgatója.
A WWF Magyarország más szempontból sem elégedett minden tekintetben a vízgyűjtő-gazdálkodási tervvel, mert az nem hangsúlyozza kellőképpen a szükséges és lehetséges reformokat. A terv a vizek jó minőségi és mennyiségi állapotának elérése érdekében a vízfolyások medrében és közvetlen környezetében javasol olyan intézkedéseket, amelyek eltérnek az eddigi gyakorlattól, de nem képviselik következetesen a napjainkban elvárható korszerű szemléletet. Megfelelő reformokkal ugyanis új megoldásokat lehetne találni a vízviszszatartásra, az ökológiai szempontoknak megfelelő tájhasználat-váltásra, a természetes élőhelyek jó állapotának elérésére. Mindezekkel együtt a terv tartalmaz jó elemeket, de az nem elfogadható, hogy az intézkedési programok között az öszszes arra hivatott grémium, köztük az Országos Vízgazdálkodási Tanács elé terjesztett tervváltozatot egyszer csak felülírják, és az érintettek a kormányhatározatban találkoznak benne teljesen új elemekkel – hangsúlyozta a WWF vezetője.