Szerelem, ármány, tragédia – Gyulakeszi határában Csobánc várának omladékai végzetes történetre ihlették a XIX. században e tájék költőjét, Kisfaludy Sándort. Kevésbé romantikus, ám valóban regébe illő az erősség históriája: ellenállt a török minden támadásának és a labanc túlerőnek is. A császáriak csak az üres várat tudták lerombolni: felrobbantották.
A Tapolcai-medence legkisebb, ám annál szebb tanúhegyén található vár romjai évekkel ezelőtt a civileket is tettre késztették: várjátékokat rendeztek, a bevételt pedig a romok állagmegóvására fordították. A ma kezdődő és vasárnapig tartó Gyulaffy-napok Csobáncért históriás rendezvény immár hetedik a sorban.
Ma délután négykor Tapolcán a Gyulaffy László Hagyományőrző Bandérium tart toborzót, a sokadalom eztán megy Gyulakeszire. Itt vasárnap napnyugtáig középkori forgatag kelti életre a török kori Magyarország életét: többek között kézművesek vásárával, talpas és lovas vitézek erőpróbájával, ifjú sihedereknek szánt számos játékkal. Csobánc váránál muzsikál a Kormorán, az Old Boys, az Alma együttes, mesét Berecz András mond, bordalokat Szarka Gyula énekel.
Huszárok, vitézek. Egerben már tegnap felállították a középkori piacteret, hétfőtől egy héten át a végvári vigasságok visznek vissza Dobó István hősi tetteinek idejébe. Sárváron is a történelmi hűségre törekszenek a ma kezdődő Nádasdy Történelmi Fesztiválon. Ám itt már nem a végvári vitézek, hanem a dicső huszárok emlékét idézik meg.

Tseber Roland úgy aggódik a magyarokért, hogy nem tartotta fontosnak a magyar állampolgárságát