Szembe kell nézniük a plázáknak azzal, ha nem engednek a bérleti díjakból, akkor egyre kevésbé tudják kiadni üzlethelyiségeiket – jelentette ki lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György hozzátette, hogy a kereskedelmi forgalom az utóbbi három évben jelentősen csökkent, ami a plázák bérlőit is megtizedelte. Sokan kivonulnak a drága bérleményből, s akadnak, akik ugyanott kisebb helyiségbe költöznek, így egyre több a kiadó bérlemény a bevásárlóközpontokban.
– Tagszervezeteink a bérleti díjakból csak a legritkább esetben tudnak engedni, s akkor is csak meghatározott időszakra, illetve ha nagyon fontos számukra egy-egy bérlő megtartása. A bevásárlóközpontok ugyanis igen szigorúan, hosszú távú tervek alapján gazdálkodnak – világította meg az érem másik oldalát Balatoniné Kiss Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára, aki kifejtette, hogy az MBSZ tagjai az egyéb költségek mérséklésével tudnak segítséget nyújtani a visszaeső forgalom miatt bajba került bérlőknek. Így például csökkentik a közös költségeket, illetve hozzájárulnak az általában negyedévente esedékes bérleti díj havi fizetéséhez, esetleg az előírt három hónapnyi kaució helyett elfogadnak bankgaranciát is. De létezhetnek egészen különleges megoldások is. Az MBSZ több tagja például együttesen kötött áramvásárlási szerződést, s az így elért árengedménnyel csökkentették a bérlők rezsiköltségeit.
Vámos György biztató jelnek véli, hogy az utóbbi időben nem egy esetben tárgyalási hajlandóságot mutatnak a korábban hajthatatlan bérbeadók, az általuk adott engedmények azonban kevésnek tűnnek ahhoz, hogy valódi segítséget nyújtsanak a bajba került kereskedőknek. Kérdésünkre, hogy a bérlők hány százaléka mehet tönkre a magas bérleti díjak miatt, a főtitkár nem tudott válaszolni, azt azonban hangsúlyozta, hogy három év alatt 166 ezerről 156 ezerre csökkent a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozók száma, s alkalmazottaik is húszezerrel kevesebben vannak, azaz összességében véve a csőd közelébe került az ágazat.
Információink szerint a főváros frekventált pontjain található bevásárlóközpontokban egy 100-150 négyzetméteres üzlethelyiség havi bérleti díja akár a 4 millió forintot is elérheti, másképpen számolva négyzetméterenként megüti a 100-140 eurót. Tovább nehezíti a bérlők helyzetét, hogy a plázák tulajdonosai is devizahitelből építettek, így sok esetben a bérleti díjakat is euróban határozták meg, ezért a bérlőknek a forintgyengülés okozta árfolyamveszteséget is el kell szenvedniük.
Megerősítette ezt a véleményt Pintér Dániel, az Eston International Ingatlantanácsadó Zrt. iroda és kereskedelmi részlegének vezetője is. – A budapesti plázapiac igen változatos képet mutat. A bérleti díjak a bevásárlóközpontok jó részében négyzetmétereként 30–70 euró között vannak, de ez az összeg az igazán nagy forgalmúak esetében akár 100 euróig is fölmehet. A bajba került bérlők általában falba ütköznek, amikor a bérleti díj csökkentését szeretnének elérni, és a plázák sok esetben még a költözést is igyekeznek megakadályozni a szerződés adta keretek között. A szakember tapasztalatai szerint szakmánként eltérő mértékű a kereskedelmi forgalom visszaesése, aminek nagysága akár a 30-40 százalékot is elérheti. A földrajzi elhelyezkedéstől viszont kevéssé függ a forgalomcsökkenés, vidéken és Budapesten egyaránt vannak jól menő és ürességtől kongó bevásárlóközpontok.
origo.hu
Súlyos galandféreg-fertőzés terjed Magyarországon
