Feketéllik a borpiac

Lehetőségeink egyharmadát sem tudjuk kihasználni a szőlőtermesztésben, erőteljes az ültetvénykivágási hajlam, a borágazat pedig egyre súlyosabb gondokkal küzd – hangzott el az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szőlészeti és borászati albizottságának tegnapi alakuló ülésén.

Hatékony, a szakmai szervezetek véleményét is figyelembe vevő tevékenységet ígért Tiffán Zsolt, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szőlészeti és borászati albizottságának fideszes elnöke a testület tegnapi alakuló ülésén. Az ágazat helyzetelemzésére felkért Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke kiemelte, hogy az elmúlt négy évben csak az államilag támogatott kivágás révén 8771 hektárral csökkent a szőlőültetvények területe idehaza. Tragikusnak nevezte, hogy miközben 193 ezer hektár első osztályúnak nevezett területen lehetne szőlőt termelni, addig hazánkban mára mindössze 82 ezer hektáron találhatunk bornak való alapanyagot. Ennek oka egyebek mellett az ellenőrizetlen külföldi borbehozatal, a túlzott bürokrácia s az összefogás hiánya. Utóbbi problémára megoldás lehet a szőlő és bor szakmaközi szervezet megalakulása – értettek egyet a felvetéssel a jelenlévők.
Font Sándor fideszes képviselő rámutatott, hogy a drámai szőlőkivágási hajlam hátterében is főként a feketepiac húzódik meg. Ennek tudható be az is, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent a szőlő ára, s ezzel párhuzamosan nőtt a kivágott ültetvények aránya. Horváth Csaba ehhez hozzátette, hogy a szőlő ára „tavaly a becsületsértés kategóriájába süllyedt”. Rávilágított: míg az olasz statisztikák 416 ezer hektoliter magyarországi borexportot mutatnak, addig a hazai statisztikai hivatal mindössze 260 ezer hektoliterről számolt be. Font Sándor szerint ennek nagy része magyar címkével, számla nélkül kerül a piacra, s ez is oka a szőlő igen nyomott árának. Amennyiben ez nem változik – tette hozzá –, úgy félő, nem lesz elegendő szőlő a belpiaci borfogyasztás kielégítésére. A befizetett forgalomba hozatali járulék mértékéből arra lehet következtetni, hogy a borértékesítés 45 százaléka számla nélkül zajlik.
Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke a szőlészeti és borászati kutatóintézetek Vidékfejlesztési Minisztériumhoz való viszszakerülésére vagy minimum egy intézmény felügyelete alá helyezésére tett javaslatot. Szerinte utóbbi esetben a megközelítőleg 500 millió forintos költségvetésük egyharmadát az államnak kellene állnia.
A bizottság elhatározta, hogy a következő ülésén áttekinti a borászok járulékbefizetéseinek felhasználását, az olasz borimport kérdését s a számla nélküli forgalmazás felszámolásának lehetőségeit.