Fenyegetések kereszttüzében

I N T E R J Ú

Törökország örök problémája, hogy sok szekulárisan gondolkodó ember – a legtöbben nagyon kedvesek és rendesek – nem tartja sokra a demokráciát, az emberek szavazatát vagy az emberi jogokat, állította egy interjúban Orhan Pamuk. Az ilyen és hasonló kijelentések miatt a már Nobel-díja előtt is ünnepelt író gyorsan a viták kereszttüzébe került. Egy évvel kitüntetése előtt, 2005 februárjában egy német nyelvű svájci lapnak azt mondta, bár az I. világháború idején a figyelem másra szegeződött, egymillió örményt és harmincezer kurdot öltek meg az Oszmán Birodalom keleti részén, „de erről senki sem beszél”. Az írónak innentől fogva nem csupán a szekularistákkal volt vitája, s nemcsak a mozlim vonalat követő gondolkodóknak volt szálka a szemében, de a Török Köztársaság hatóságai is rossz néven vették, hogy az örmény holokauszt néven ismert eseményeket megtörténtnek nevezte.
2005 júniusában módosították a török büntető törvénykönyvet, s az új szabálygyűjtemény 301-es paragrafusa kimondja, aki török létére megsérti a Török Köztársaságot vagy a Nagy Török Nemzetgyűlést, az hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtandó. Az író csak azzal kerülte el a felelősségre vonást, hogy négy hónappal korábban jelent meg az interjú, mint a jogszabály-módosítás, így felmentették a vádak alól. Pamuk maga többször is leszögezte, hogy kijelentésével a törökországi szólásszabadság helyzetére akarta felhívni a figyelmet, s nem magára a tömegmészárlásra.
Törökországban Kemal Kerincsiz szakosodott a 301-es törvénycikket érintő ügyekre. Az ultranacionalistának tartott, hazáját az iszlamizmustól és az Európai Uniótól egyaránt óvó ügyvéd perelte be Orhan Pamukot. A briliáns elmének tartott ügyvédet azonban 2008-ban letartóztatták, mert állítólag részt vett a köztársaság legszövevényesebb, legkiterjedtebb és legveszélyesebb összeesküvésében, az Ergenekon-ügyben. A gyanú szerint a rengeteg embert érintő mozgalom a kormányt akarta volna megbuktatni azért, mert az iszlamista irányvonalat képvisel, így szembefordul a köztársaság szigorúan szekuláris alapelvével. Kerincsizt azzal vádolják, hogy 12 társával együtt híres közéleti személyiségeket akartak megölni, ezek egyike volt Orhan Pamuk is. Az írót erről jóval korábban értesítették, ezért kíséri azóta mindenhová testőr.