Algervében – a portugál halászfaluban – csodaszép az élet. Mítoszba, mesébe, filmre kívánkozik. Az is szép, ahogyan hajnalban a halászok, apák, fiúk kihajóznak a tengerre, és az is szép, ahogy addig otthon az asszonyok kacagnak a gisadó (párolt zöldséges hal) főzése közben, tényleg folyton nevetgélnek, ők sem tudják, hogy min. De ha híre megy, hogy a férfiak bajba kerültek a tengeren, beszorult a hajó a csatornatorkolatba vagy léket kapott, a nők otthagynak csapot-papot, rohannak ki a partra, pedig alighanem csak imádsággal tudnak segíteni.
Sokféleképpen el lehet rontani egy konyhás műsort, erre a magyar tévécsatornák a legjobb tanúk, de sokféle útja van annak is, hogy az alkotók érvényt szerezzenek a műfajnak. A Duna tévén látható A világ konyhái című sorozat, némiképp hagyományos, kicsikét poros, narrátoros megoldással, de mégiscsak szimpatikus utat jár: egyszerű, hétköznapi emberek főznek, élnek, szeretnek, dolgoznak vagy szórakoznak benne. A bemutatott étkek a legegyszerűbb tűzhelyen, olyan lábasokban, fazekakban készülnek, amilyenek minden háztartásban vannak. Látjuk a tőkehalat, az apróhalakat, a tintahalat, a kagylókat, hogy honnan, hogyan kerülnek a család asztalára, s közben megtudunk mindent a falu halászairól, kagylókeresőiről.
Algervében kétféle ember él: olyan, akit még gyermekkorában elrémisztett, eltaszított magától a tenger – ilyen donna Amalia és az egyik fiú a családban, aki kocsmárosnak állt –, és olyan, akit megbűvölt, magához láncolt a végtelen hullámbirodalom. Donna Amalia férje és másik fia éppen ilyenek. Halászok, akik napról napra élnek, sok pénzt otthagynak a kocsmában, és látják, hogy megöregedett társaik a partra járnak halat kéregetni reggelente, mert alig van nyugdíjuk. Mégsem tudnak másképp élni. Drámázni viszont a portugál halászcsaládok nem szeretnek, úgy fogadják el a dolgokat, ahogy vannak. Amalia és húgai tőkehalból és zöldségekből halfasírtot sütnek, és elviszik a fodrászhoz, ahol heti szabadnapjukat töltik, csinosodnak, pletykálnak, falatoznak, a férfiak pedig magukra maradva tintahalat sütnek roston.
Az alkotók kiválóan ötvözik az esszéisztikus-ismeretterjesztő vonásokat a gyakorlati igényekkel. Néhány szóban elmondatják a narrátorral a felbukkanó ételek receptjét, hogy némi otthoni főzési tapasztalattal bárki elkészíthesse őket, aki kedvet kap.
(A világ konyhái, Duna TV, június 27.)
origo.hu
Durva fertőzéseket hordozhatnak hordozhatnak a galambok
