Ön nagyjából két hete tölti be az APEH elnöki tisztét. Ennyi idő elegendő volt ahhoz, hogy áttekintse az adóhatóság jelenlegi helyzetét?
– A főbb adatokat már megvizsgáltam, s azt mondhatom: az adóhivatal nincs könnyű helyzetben, hiszen több problémával is küzd. Egyrészt az előnytelen szervezeti felépítés miatt a hatóság munkája kevésbé hatékony, másrészt az apparátus összetétele, gyakorlata az elmúlt években kedvezőtlen irányt vett, a szakmaiság csorbult. Emellett a korábbi kormány pénzügyi megszorításai nyomán az adóhivatal mindennapos anyagi gondokkal küzd.
– Mit ért szervezeti problémák alatt?
– Az adóhatóság megyei igazgatóságait 2007-ben hét régióba szervezték. Mára bebizonyosodott, hogy ez az intézkedés inkább hátráltatja, mintsem segítené az APEH tevékenységét. A legnagyobb problémák a fővárost és Pest megyét magában foglaló Közép-Magyarország régiónál tapasztalhatók. Itt romlott a munka szakmai színvonala, s jellemző néhány területen a határidők túllépése. A szervezeti problémák miatt visszaállítjuk az adóhatóság megyei igazgatóságait, s újjáalakul a Pest megyei, valamint a korábbi három budapesti egység is.
– Milyen előnyöket hozhat ez a lépés?
– Elsődleges célom, hogy fokozzam az APEH munkájának hatékonyságát. A több megyét felölelő régiós rendszer egyik nagy hibája, hogy a szervezeti nehézségek miatt számos feladatnak nincs gazdája. Ez az adófizetők helyzetét is nehezíti, hiszen lassítja, megakaszthatja az ügyek intézését. A megyei igazgatóságok visszaállításával az adóhivatal közelebb kerülhet a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz. Az egyes térségi problémákat a helyi viszonyokat jól ismerő megyei igazgatóságok sokkal könnyebben és hatékonyabban kezelhetik, mint a három megyét magában foglaló régiók. A megyei egységek visszaállítása októberre befejeződhet. A szervezeti módosítást úgy hajtjuk végre, hogy az adófizetők semmilyen fennakadást ne érzékeljenek.
*
– Eszerint a régiók őszre megszűnnek?
– A régiók nem tűnnek el, csupán új teendőket kapnak. A legfontosabb feladatuk az lesz, hogy összehangolják, irányítsák a hozzájuk tartozó megyék munkáját. Ne fordulhasson elő az, hogy a hivatal a megyehatár egyik oldalán így, a másik oldalán pedig attól eltérően ítélje meg az azonos eseteket. A régiók voltaképpen a szakmai, törvényességi felügyeletet gyakorolják majd a megyék felett.
– Mennyibe kerül a megyei igazgatóságok visszaállítása?
– A változtatást a jelenlegi személyi állományunkkal és eszközeinkkel valósítjuk meg, vagyis többletköltségeket mindez nem jelent.
– A megyei igazgatóságok újjáélesztése mellett nagyobb szabású szervezeti átalakításokra is készülnek: összeolvad az APEH a vám- és pénzügyőrséggel. Mi lesz az új pénzügyi szervezet neve?
– Sokat töprengtünk az elnevezésen, s egyelőre még nem született végleges döntés. Jelenlegi elképzelésünk szerint Nemzeti Ellenőrzési Hivatal néven alakulhat meg az egységes szervezet, amely 2011. január elsején kezdi meg munkáját. Az első és egyik legfontosabb lépés a jogszabályok kimunkálása, amelyhez már hozzá is láttunk.
– Pontosan miként épül fel ez a hatóság?
– Az új hivatalon belül három jól elkülöníthető szakmai terület működik majd. Az egyik az adóztatási feladatokat látja el, a második a vámügyeket intézi, míg a harmadik a közteherviseléssel kapcsolatos bűncselekményekben nyomoz. Az egyes szakterületek továbbra is elkülönülnek egymástól, ám közöttük igen szoros kapcsolatot, együttműködést alakítunk ki számos eljárási, irányítási korlát lebontásával. Az új hivatalban egységes informatikai rendszer működik majd, ami azon túl, hogy csökkenti az adminisztrációs költségeket, új és hatékony módszerek alkalmazását teszi lehetővé.
– A Nemzeti Ellenőrzési Hivatal átveszi az APEH és a vámhatóság valamennyi munkatársát?
– Az adóhivatalnál jelenleg 15 ezren dolgoznak, a vám- és pénzügyőrségnél pedig hétezren; mindannyiukra számítunk az új hatóság felállításakor. Elbocsátások nem lesznek, ellenben minőségi cserék több poszton is indokoltak.
– A vámhatóság állományának többsége fegyveres, míg az adóhivatalnál civilek dolgoznak. A két szervezet egyesítésénél ez nem okoz problémát?
– Elengedhetetlennek érzem, hogy a jogalkotók törvényben rendezzék az új hatóság alkalmazottainak jogállását. Nyilvánvalóan továbbra is szükség lesz fegyveres munkatársakra. Bizonyos területek ellenőrzése a mai viszonyok között fegyvert viselő kollégák nélkül jóformán elképzelhetetlen. Az egyenruhás munkatársak feladata lenne például vagyontárgyak lefoglalása, elkobzása, a feketegazdaság és a drogkereskedelem visszaszorítása.
– Az új hivatal hatékonyabban léphet majd fel az adócsalások ellen?
– Megítélésem szerint igen. A Nemzeti Ellenőrzési Hivatalban egységes adatbázist, elektronikus rendszert alakítunk ki. Ha az adótisztviselők vagy a vámosok visszaélés gyanújára bukkannak, az esetet azonnal jelzik a bűnügyi munkatársaknak, akik az adatok birtokában haladéktalanul hozzáláthatnak az esetleges törvénysértés nyomozásához. A bűnügyi terület rendelkezik majd minden olyan jogkörrel, amely a kétes ügyek feltárásához szükséges: ezek a kollégák például titkos adatgyűjtést is végezhetnek. A szervezeti átalakítás tehát lehetővé teszi, hogy az állami költségvetést megkárosító bűncselekményeket a mostaninál gyorsabban és eredményesebben derítsük fel. Ezzel is javítjuk az adófizetés megbecsülését, s reményeim szerint meg fogjuk találni az adócsalók döntő többségét.
– Hány fővel alakul meg az adórendőrség?
– Ez a szervezet a vámhatóságon belül tulajdonképpen ma is működik. Most azt vizsgáljuk, hogy e bűnüldözési formát miképpen erősítsük meg, a feltételeket hogyan javítsuk és mi módon növeljük a hatékonyságot. Véleményem szerint érdemi eredményeket hoz, hogy az adó-, a vámigazgatás, valamint a nyomozás egységes irányítás alá kerül. A három ágazat így azonos célok eléréséért tevékenykedik majd, ami több hasznot hajt, mintha az egyes területek továbbra is külön-külön működnének. A bűnügyi egység alapvetően arra az ezer vámosra épül, akik most is a pénzügyi visszaélések feltárásával foglalkoznak.
– Az adórendőrség megerősítése mit hozhat?
– Korábbi elnökségem idején már működött hasonló egység, s a pénzügyi bűnügyeket feltáró kollégák munkája nyomán az idő tájt érezhetően visszaszorult a feketegazdaság, s kevesebb visszaélést követtek el. Hiszem, hogy a köznyelvben adórendőrségnek nevezett szervezet az elkövetkező években is eredményesen tevékenykedik majd: az ügyeket kideríti, a törvénysértés lehetőségét mérlegelőket pedig elrettenti a bűncselekmények elkövetésétől. Ám az adócsalások számának mérséklésében nem csak e szervnek jut fontos szerep. Korábban bebizonyosodott, hogy a közterhek mérséklése és az adózás egyszerűsítése növeli mind az adóbevételeket, mind pedig az adófizetők számát. Emlékezhetünk rá, hogy az első Orbán-kormány idején csökkentették a társadalombiztosítási járulékokat, s az APEH-ot bízták meg a teher beszedésével. Akkor a kisebb összegeket többen fizették be, s így az enyhítés ellenére több járulék folyt be az államkasszába. Elképzelésem szerint pontosan ilyen hatást vált majd ki például az egykulcsos személyi jövedelemadózás kialakítása, valamint a bevallások és az eljárások egyszerűsítése. Alacsonyabb közterheknél ugyanis kevesebben vállalják az adócsalás és ezzel a lebukás kockázatát, valamint csökken a mulasztások száma is. Ám azok, akik mégis az adófizetés kikerülése mellett döntenek, a jól felkészült nyomozóinkkal találják majd szembe magukat.
– Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök utasítása nyomán 2007 óta húszezernél is több vagyonosodási vizsgálatot fejezett be az APEH. Ön évente hány vagyonvizsgálat elrendelését tartja szükségesnek?
– E kérdést még nem tekintettem át alaposan, ám az biztos, hogy a jövőben nem indítunk évente több ezer vagyonosodási vizsgálatot. Főként azért nem, mert a jelek szerint ezek az ellenőrzések nem érték el a kívánt célt. A közvélemény azt szerette volna, hogy az adóhivatal a nagy halakat vizsgálja meg, ehelyett átlagemberek és családjaik sokasága esett át a hónapokig elhúzódó procedúrán. Nem váltak ismertté nagy értékű jogerős megállapítások, s igen komoly jogviták zajlanak némely ügyekben.
– Amikor az adónyomozati munka erősítésének gondolata felvetődött, többen azzal érveltek: ez az egység is csak azokat zaklatja majd, akik többé-kevésbé egyébként is befizetik adójukat. Miképpen akadályozható meg, hogy ezek a félelmek beigazolódjanak?
– Elnökként az egyik legfontosabb célom, hogy az APEH és a jövőre felálló egységes hatóság minden segítséget megadjon azoknak az adózóknak, akik eleget akarnak tenni törvényes kötelezettségüknek, és befizetik a közterheket. A szolgáltató adóhivatal ne csak szavakban létezzen, hanem a polgárok és a vállalkozások saját eseteiken érezzék: a hatósághoz bátran fordulhatnak problémáikkal, s munkatársainktól gyors és szakszerű segítségre számíthatnak. Így csak azok tarthatnak majd a szigorú ellenőrzésektől, akik kivonják magukat a közteherviselés alól, akik megkárosítják a közösséget. A hivatalban dolgozó vezetőktől ebben kértem, ehhez várok támogatást, s remélem, közösen eredményesek leszünk.
– Beszélgetésünk elején az APEH égető gondjai között említette, hogy a mögöttünk hagyott években romlott a hatóság munkájának szakmai színvonala. Mely tényezők vezettek idáig?
– Az elmúlt esztendőkben igen káros folyamatok zajlottak az adóhatóságnál. A régiók kialakításával megszűnt az a korábbi szakmai ellenőrzés, amelyet a megyei igazgatóságok vezetői gyakoroltak alkalmazottaik felett. Ehhez társult, hogy nem fordítottak kellő energiát az újonnan felvett munkatársak szakmai felkészítésére, beilleszkedésére és az irányítók képzésére. Mindezt betetézte, hogy a tavalyi költségvetési törvény teljesíthetetlen bevételi adatokhoz kötötte a mozgóbérnek nevezett jutalom kifizetését. Az APEH-osok éves jövedelme emiatt jelentősen, nagyjából harminc százalékkal csökkent, ami a legértékesebb tudással bíró szakembereinket elvándorlásra késztette. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell.
– Hogyan?
– Folyamatosan képezni szeretnénk mind az újonnan érkező, mind a régóta nálunk tevékenykedő munkatársainkat. A szakmai felkészültség és a jó kommunikáció ugyanakkor nem minden: tennem kell az apparátus morális tartásának megszilárdításáért is.
– Az APEH vezetője miképpen tud erkölcsi követelményeket megfogalmazni és számon kérni beosztottain?
– Az adóhatóság hierarchikus szervezet. Korábbi elnöki időszakomban tapasztaltam, hogy néha fél mondatokat is elég elejteni ahhoz, hogy bizonyos kérdésekben gyökeresen megváltozzon a kollégák magatartása. Komolyan veszem az adófizetők visszajelzéseit, kritikáit, s ezeket figyelembe véve kívánom javítani a szervezet munkáját. A pontos munkavégzés, az ügyfelek tisztességes kiszolgálása mindig érték volt számomra, s ennek szem előtt tartását kérem a kollégáimtól is.
– Elődjének, Szikora Jánosnak éppen azért kellett megválnia az adóhivatal elnöki posztjától, mert 2008-ban a szabályokat megsértve tett eleget a Malév kérésének, és állította le a légitársaság köztartozásának behajtását. Az efféle magatartást száműzné a hivatalból?
– Az adóhatósági eljárásokban nem lehet, nem szabad különbséget tenni az adózók között. A jogszabályi keretek pontosan megszabják az adóigazgatásban dolgozók mérlegelési lehetőségeit. Ezek betartásával kell törekedni a legelfogadhatóbb megoldások megtalálására, de mindez nem jelenthet alkalmat a kézi vezérlésre.
– A kellő tudással és morális tartással rendelkező szakembereket miképpen tartja majd meg a hivatal? Osztanak például nyáron jutalmat az APEH-ban?
– Most nincs lehetőségünk pluszpénz formájában is elismerni munkatársaink teljesítményét. A kormányváltás előtti időszakban komoly összegeket vontak el az adóhatóságtól, milliárdos tételeket zároltak, ezért jelenleg olykor a személyi juttatások terhére egyenlítjük ki közüzemi számláinkat. Dolgozóinknak be kell látniuk azt is, hogy miközben az árvíz ezrek otthonát döntötte romba, nem maradt állami forrás az APEH-osok jutalmazására. Szeretném azonban nyomatékosan rögzíteni, hogy a mostani, mozgóbérnek nevezett teljesítményösztönző rendszer a jövőben is megmarad.
– A jutalommal kapcsolatban sokan azt hangoztatják: a megoldás jogtalan bírságolásra buzdítja az APEH-osokat.
– Ez a vélekedés teljességgel alaptalan. Munkatársaink az adózási csúcsidőszakokban jóval többet dolgoznak napi nyolc óránál. Csak rendszeres túlmunkával tudják biztosítani a költségvetés bevételeit, amelynek 83 százaléka az adóhivatalon keresztül érkezik az államkasszába. Az APEH-osok jelentős része százezer forint körüli összegért dolgozik. Idén tavasszal több mint háromszázan folyamodtak szociális segélyért közüzemi számláik kifizetésére, egyeseket pedig a kilakoltatás veszélye fenyegeti. Hasonló állapotokat tapasztaltam a vámosoknál is. Túlzás tehát azt állítani, hogy hivatalnokainkat felveti pénz, ezért a mozgóbér, a jutalom alkalmas eszköz arra, hogy elismerjük a túlmunkát és a jó teljesítményt.
– Megfogalmazta már a hivatalt érintő hosszabb távú terveit?
– Megbecsült, morális tartással rendelkező, a jogszabályokat betartó és betartató hatóságot szeretnék kialakítani. Olyat, amely kellő segítséget nyújt a tisztességes adózóknak, s keményen fellép a rendelkezéseket áthágókkal szemben.
