Hímzett csoki és pálinka

Csoki és pálinka: ez az a páros, amit még nem sokszor kóstoltam együtt, de tudom, hogy különleges élmény lehet. Turóczi Gábor, a Lucullus Bt. elnöke is így gondolja, és látja azt is, hogy ebben a házasságban nagy lehetőség van a magyar csokiipar számára. Hogy a sajtó is meggyőződjön erről, a La Rosa étteremben Brill pálinkák és Chocome csokik (étcsoki: 61,5 százalékos Arriba és ázsiai kakaóbab keveréke; tejcsoki: 39 százalékos Arriba; fehércsoki: Callebaut), liofilizált (kíméletesen szárított) gyümölcsök, magvak, fűszerek, kandírozott virágszirmok, ehető díszek várták az újságírókat.
Mészáros Gábor, aki a belga Callebaut Csokoládéakadémián szerzett diplomát, kézművescsokiüzemében táblás csokoládékat készít, amelyekre nyolcvanféle feltét kerülhet. A bemutatón ki is tette mindet egy asztalra, s a jelenlévők, míg a chocolatier megmutatta a csokoládéformázás rejtelmeit, mint a gyerekek, önfeledten végigkóstoltak, amit csak értek: madárchilit, chiliszálat, hawaii fekete sót, brontei pisztáciát, kandírozott gyömbért, kandírozott rózsa- és ibolyaszirmokat, rózsaborsot, egész málnaszemeket, eperszeleteket, fekete ribizlit, goji bogyót, vörös áfonyát, amelyeket hűtéssel tartósítottak, majd felhasználásuk előtt kivonták belőlük a nedvességet. Így a gyümölcsök először ropogósak lettek, később a levegőből kiszippantva a nedvességet, visszanyertek valamennyit eredeti húsosságukból.
Sokan most tudtuk meg, hogy a csokoládéhoz is idő kell. Az nem úgy van, hogy most mondunk gyorsan három finom feltétet, és kész is a remekmű. Pedig ki ne vágyna olyan csokoládéra, mint például a fehércsokis-epres-rózsaborsos, amely messziről olyan, mint egy igazi matyóhímzés. Régi kalocsai hímzésest is lehetne készíteni: kandírozott rózsaszirmot, rózsaborsot, liofilizált feketeribizlit és ibolyaszirmot kell körberakni koszorúszerűen. Óarannyal csokira hímezni pedig gyömbérrel lehet. A narancsszínűbe, tűzpirosba hajló chiliszálak látványa sem hagyja nyugodni az embert, főleg ha egyébként is chiliscsoki-rajongó.
Miután kitomboltuk magunkat a feltétes asztalnál, és alaposan el is rontottuk az ízérzékelésünket a csípősekkel, Petzold Attila veszi át a szót.
Tulipános pohárban az év pálinkáját, a Brill Irsai Olivérjét emeli, a másik kezében csokimousse-os desszert, benne egy csepp a pálinkából. Hogyne ízlene, ha egyszer minden alapanyag kiváló, de még várunk valami nagyobb szenzációra. A vaníliás-elegáns 2004-es kis tölgyfahordós cabernet franc törkölyhöz fahéjas, fekete áfonyás étcsokiszeletkét mutat fel az ízkarmester. A csoki is, a gyümölcs is némiképp kitolja a pálinkaízélmény hosszát, átfesti a hangsúlyokat, apró, savanykás epizódokkal tarkállja a belső filmet. De a csoki-pálinka Ki mit tud?-ot mégis az újfehértói meggypálinka-liofilizált meggy-keserűcsoki trió nyeri, patakokban ömlő, hol hűs, hol forró ízfolyam és illattűzijáték – mit mondjak még róla? A málnás trió alig marad le mögötte, de azért mégis. A sort a 2006-os fekete ribizli zárja vegyes erdei gyümölcsös csokikockával, de ez utóbbiról inkább majd egy másik kóstoláson kevesebb ízsokk után.