Vihar előtti csend. Így is jellemezhetjük a 2025 nyarán esedékes labdarúgó-klubvilágbajnokságot. Kevesebb mint egy hónap van hátra a június 14-én megkezdődő eseményig, de egyelőre nagy a csönd. Talán nem véletlenül. A nemzeti bajnokságok e hét végi zárásáig, illetve a Bajnokok Ligája május 31-i döntőjéig ugyan miért is foglalkonánk, pláne Európában, a klub-vb-vel? Pedig nem ártana rá felkészülni. A FIFA döntése értelmében ugyanis ott debütál a dinamikus jegyárazás, aminek keretében majd a 2026-os világbajnokságon is értékesítik a belépőket.

Mielőtt elmélyednénk ezen új elv részleteiben, érdemes feleleveníteni, a két eseménnyel új szintre kíván emelkedni a FIFA. A klub-vb éveken át inkább egy VIT-találkozóra emlékeztetett, ahol a különböző földrészek legjobb csapatai, az európai, az ázsiai, az afrikai és az észak-amerikai Bajnokok Ligája győztesei – a legtöbb esetben így is nevezik őket, immár csupán a dél-amerikai Libertadores-kupa őrzi hagyományos nevét – találkoznak egymással.
A klub-vb-n debütál az új módi
A FIFA 2025-re új rendszert vezetett be: 32 csapat részvételével rendezi meg a klub-vb-t. A bővítést bírálta a FIFPRO, a játékosok szakszervezete, valamint a klubokat képviselő a World Leagues Forum is, aztán mindenki elhallgatott, amikor kiderült a busás díjazás, a győztes 125 millió dollárt is kereshet, annyit, mint durván a Bajnokok Ligájában, csak éppen nem egy egész idény, hanem csupán egy hónap alatt.
A klub-vb eddig ismeretlen, de legalábbis kevésbé ismeretlen vonása, hogy itt debütál a dinamikus jegyárazás, amit a FIFA, a The Athletic írása szerint, a 2026-os világbajnokságon is alkalmaz majd.
Mi a dinamikus jegyárazás lényege?
Hivatalosan, definíció szerűen a dinamikus árazás valós időben reagál a jegyigényekre, így az árak az érdeklődés növekedésével vagy csökkenésével együtt változnak. Tehát nincsenek előre megállapított, fix jegyárak, azt a piaci igények formálják. Természetesen a minél nagyobb profit érdekében. Tehát ha van egy felkapott esemény, akkor ahogy közelítünk felé és nő az érdeklődés, az árak elszállnak az egekbe. Ez a módszer az Egyesült Államokban már széles körben elterjedt a nagy sportesemények és koncertek esetében, így például a Super Bowl esetében is ezt alkalmazzák.