A magyarok a munkát, a fáradságot, az égető meleget, a fagyot, a hideget, minden nélkülözést tűrnek. Szabadságkedvelők és pompakedvelők” – írta Bölcs Leó bizánci császár mintegy 1100 esztendővel ezelőtt őseinkről. A Konstantinápolyban székelő uralkodó mellett még néhány arab és nyugat-európai krónikás emlékezik meg honfoglaló Árpád népéről, s bár tudjuk, hogyan harcoltak, merre kalandoztak, eleink hétköznapjaikról kevés ismerettel rendelkezünk.
Magyar Attila és az általa vezetett Őskultúra Alapítvány évek óta igyekszik változtatni ezen, és az úgynevezett kísérleti régészet módszerével rekonstruálni a 10-11 évszázaddal ezelőtt élt magyarok és az őket segítő, germán eredetű kijevi varég (viking) testőrök életének minden apró részletét. A verejtékes munka gyümölcse a szigethalmi volt szovjet laktanya gyakorlóterén felépült Emese park lett, amelynek új elemét, az európai uniós támogatással több mint százmillió forintból megépült lovagi csarnokot tegnap adták át a nagyközönségnek.
– Történelmet lehet könyvből tanítani, de az évszámokon, a száraz olvasmányon keresztül kevesen fogják megszeretni, főleg megérteni azt a kort, amelyben az országunk alapjait lefektették – vélekedett Magyar Attila, miközben sétára invitált az „ezeréves” faluban.
Mint mondta, olyan világban élünk, amelyben gáztűzhely és gyufa nélkül el sem tudjuk képzelni, hogy étel kerülhet az asztalra. Ellenben, ha egy diákcsoport ellátogat az Emese parkba, a gyerekek megtanulhatnak búzát őrölni, tüzet csiholni úgy, ahogy azt eleink tehették. Kipróbálhatják, hogyan működött az akkoriban használatos szövőszék. Vagy éppen testközelből ismerhetik meg a harcosok életét: kezükbe vehetik a szablyát, felpróbálhatják a vérteket. Amit tehát egy múzeumban csak szemlélhetnek az üvegfal mögül, itt megfoghatják – méltatta a középkori falut az Őskultúra Alapítvány vezetője.
A skanzenhez Szigethalom önkormányzata 113 millió forintot nyert el EU-s pályázaton. A most átadott, korhű bútorokkal és mozaikpadlóval díszített csarnok csak az első lépcső volt. A tervek szerint várfalat húznak az épület köré, s kibővítik a földbe vájt házból és jurtasátorból álló falut, s tóval is kiegészül majd a park – tudtuk meg Szigethalom polgármesterétől. Fáki László elmondta, az őshonos gyógynövényekkel beültetett kert mellé Szent István-korabeli fatemplomot is szeretnének felhúzni.
Az Őskultúra Alapítvány egyébként 2005-ben költözött Szigethalomra. Tagjai a kora Árpád-kori magyar hagyományokat elevenítik fel, s mivel őseink udvarában szép számmal szolgáltak idegen testőrök, a varég tradíciókat őrzik, kutatják, hogy aztán tudásukat átadják az érdeklődőknek. Heti rendszerességgel találkoznak, és gyakorolják az íjászatot, a fegyverforgatást, a különböző kézművesmesterségeket. Nyaranta napokra, olykor hetekre kiköltöznek a középkori településükre. Lovagolnak, jurtát készítnek, kovácsolnak, birkát nyírnak, vértet fűznek, nemezelnek, fazekas edényeket készítenek – így idézik fel eleink világát.
origo.hu
Rendőri intézkedés közben meghalt egy férfi
