Szimbolikus a találkozó helyszínének megválasztása, hiszen Mátraverebély-Szentkút a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia döntése alapján 2006 márciusa óta nemzeti kegyhely, ugyanakkor évszázadok óta búcsújáró helye nemcsak a trianoni határokon belüli magyarságnak, hanem a történelmi Magyarország népeinek is. A mai Szlovákia területéről is rendszeresen érkeznek ide szlovák és magyar zarándokok. Nem véletlen, hogy a kegyhely honlapja egyaránt elérhető magyar és szlovák nyelven.
A mostani közös szentmisére ezernél több hívőt fogadott a kegyhely igazgatója, Kálmán Peregrin ferences szerzetes, akinek vezető szerepe volt a két nép közötti megbékélést szolgáló összejövetel lebonyolításában. A latin, szlovák és magyar nyelvű liturgia előtt a szervezők lehetőséget adtak, hogy a sajtó munkatársai kérdéseket tegyenek föl a barokk templom melletti rendház épületében Frantisek Tondra szepesi, Rudolf Balas besztercebányai és Beer Miklós váci püspöknek.
Frantisek Tondra szepesi megyés püspök elmondta: a két püspöki kar képviselője által aláírt 2006-os megbékélési nyilatkozat szlovák sajtóvisszhangja felhívta a figyelmet arra a problémára, hogy ezt a nyilatkozatot politikusoknak kellett volna megtenniük. Mindazonáltal elsősorban egyházi körökben volt visszhangja a dokumentumnak, politikai reakciók nemigen érkeztek rá. Ám a két nép katolikusai egyetértéssel és megnyugvással fogadták. Tondra püspök tapasztalata szerint a katolikus hívőknek eddig sem volt bajuk egymással, ám a politikusokkal jobban meg kellene értetni a két nép igényeit.
A szlovák és a magyar hívek ugyanazokat az egyházi dallamokat éneklik más-más nyelvű szöveggel – mondta Tondra püspök. Csodálatos egyezés van a két egyház között, amelynek egyik jele a pápai himnusz, amely nem a Vatikán hivatalos himnusza, de csak a szlovákok és a magyarok éneklik azonos dallammal.
Nem az államok között voltak ellentétek a közelmúltban, hanem inkább néhány lelépő politikai párt között – mondta Frantisek Tondra, és a politikai pártokat nem lehet azonosítani az állammal. Mindkét oldalon vannak olyan erők, amelyek a viszály szításában érdekeltek. Magyarországon és Szlovákiában egyaránt új politikai konstelláció van, és reméljük, hogy e változások megbékélést hoznak majd.
Az új egyházmegyei elrendezéssel kapcsolatban Frantisek Tondra kifejtette, hogy bár a szlovákiai magyarok egy része nemtetszésének adott hangot, de az egyházi igazgatás szempontjából ez a felosztás jobbnak tűnik, és nem is minden magyarnak volt kifogása ellene. A besztercebányai püspökségben régebben nem voltak magyar hívek, az átrendezéssel azonban lettek, de ez semmiféle nehézséget nem okozott.
A két nép együttéléséről közvetlen tapasztalata tehát inkább Rudolf Balas besztercebányai püspöknek van, aki elmondta, hogy két éve délen, az ipolysági esperesség és a nagykürtösi esperesség területéről nagyon sok magyar hívő került egyházmegyéjébe, de semmiféle ebből eredő konfliktust nem tapasztalt. Olyannyira, hogy egyenesen úgy érzi, amikor a politikusok részéről konfliktusokról hall, hogy másik országban él, hiszen személyesen nem látja jelét a két nép közötti állítólagos szembenállásnak.
– Egyházmegyénk havi gyűlésein minden problémát meg tudunk oldani – mondta Rudolf Balas – ugyanúgy, ahogyan az egyházmegye északi területén is. Személyes jó kapcsolatot ápolok az itt élőkkel, most például az ipolysági esperessel érkeztem, és haza is fogom vinni az esperes urat. Jobb viszonyt el sem tudok képzelni a magyarok lakta plébániák és a püspökség között, mint amilyen most van. Amikor megváltoztak az egyházmegye határai, és magyar közösségek kerültek a besztercebányai egyházmegye fennhatósága alá, három napon belül dekrétumot adtam ki, és vikáriust neveztem ki Mahulányi József esperes úr személyében, aki a magyar ajkúak érdekeit képviseli a püspökségben.
De nemcsak a szlovákiai magyarok anyanyelvi lelkipásztori ellátása a feladat, hanem a hazánkban élő szlovákoké is. Rudolf Balas püspök elmondta, hogy ha egyházmegyéjében magyarlakta területről érdeklődik valaki a papi hivatás iránt, és igényli, magyarországi szemináriumba küldi tanulni. Amint fölszentelik, otthon kap feladatot az új pap. És ha a magyarországi szlovákság részéről igény mutatkozik anyanyelvi pap szolgálatára, akkor készen áll arra, hogy a váci megyés püspök kérésére küldjön, hiszen egyházmegyéjében nincs paphiány. A két püspöki kar között folyamatos az együttműködés, és együtt oldják meg a felmerülő gondokat.
Hogy ez az együttműködés hogyan valósul meg, arra Beer Miklós mondott példát: a váci egyházmegye Rudolf Balas kérésére három magyar anyanyelvű papot is küldött a közelmúltban a besztercebányai egyházmegye szolgálatára.
Pillanatnyilag tehát elsősorban a politikusok megbékélésére lenne szükség. Tulajdonképpen ezért is imádkoztak a két nép jelen lévő képviselői a borongós júniusi szombaton. S talán igazuk van a szertartást vezető püspököknek: a közelmúlt politikai változásai reményt adhatnak az áttörésre.

Orbán Viktor: A türk országok nélkül Magyarországon nem lenne biztonságban az energiaellátás