Együttműködve a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) módosítható a bank alkalmazottainak javadalmazásáról szóló jogszabály – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) hétfőn közzétett véleményéből, amelyet a hazai jegybanki vezetők jövedelemkorlátozásáról szóló törvénymódosításhoz fűzött. A szöveg „az MNB véleményét kellően figyelembe vevő” megállapodást említ, amely nem tisztázza, milyen mértékben adna egyetértési jogot a munkavállalók javadalmazását érintő jogszabálytervezetek esetén az MNB részére. Így a jegybank és a kormány közötti esetleges megegyezéssel a jegybankra is vonatkozhatna az a július elején a gazdasági akcióterv részeként beterjesztett törvényjavaslat, amelynek értelmében a nemzetgazdaság alkalmazottai átlagos havi jövedelmének legfeljebb tízszerese, vagyis maximum kétmillió forint lehetne az állami vezetők havi fizetése.
*
A javasolt jövedelemkorlátozásnak az EKB központjába eljuttatott indoklása szerint a kormány szeretné, ha az állami szektorban a jövedelmek teljesítményarányosabbá és igazságosabbá válnának. Az EKB-nak még július elsején küldte meg a Nemzetgazdasági Minisztérium azt a törvényjavaslatot, amely korlátozná a magyar jegybank vezetőinek fizetését, melyek Európában és az Egyesült Államokban is magasnak számítanának. A központi bank válaszában hangsúlyozza: véleményük megfogalmazására és a konzultációra kevés idő állt rendelkezésükre, a magyar kormány sürgősségre vonatkozó indoklását ugyanis nem tartották kellően megalapozottnak. Az EKB megítélése szerint az MNB függetlenségének általános elve nem sérülhet, és a magyar törvényjavaslat elfogadását az európai bank véleményének megérkezéséig fel kellett volna függeszteni.
Szakértők szerint azonban a szövegben hivatkozott uniós jogszabályból mindez nem következik, mivel a kormány még időben kiküldte a jogszabálytervezetet Frankfurtba véleményezésre. Hasonlóan megalapozatlannak vélik, hogy az EKB szerint csak a következő elnökre vonatkozhatna a bércsökkentés. Az európai bank véleményének kikérése a nemzeti bankokra vonatkozó törvények módosításakor uniós elvárás, ám az EKB-nak nincs vétójoga. Frankfurt így nem tudta azt sem megakadályozni, hogy hat évvel ezelőtt a szocialista–szabad demokrata kabinet úgy módosítsa a jegybanktörvényt, hogy az alapkamatról döntő monetáris tanácsot a saját jelöltjeivel bővítette ki.
A jegybankárok fizetésének csökkentése, illetve béremelésük eltörlése Európa-szerte napirendre került a megszorítócsomagok bejelentésekor: több országban is önként ajánlották fel a nemzeti bankok vezetői, hogy nem kérik béremelésüket, a régióban Észtországban tízszázalékos bércsökkentésre került sor, Romániában pedig a hozzávetőlegesen kétmillió forintos elnöki alapbért 25 százalékkal csökkentené a kormány. Az Állami Számvevőszék legfrissebb jelentése szerint az MNB-nél idén és jövőre is tetemes veszteség várható, melynek egy része a költségvetést terheli, ezért az államnak várhatólag 49 milliárd forintos kiadása lesz. A számvevők megállapították: a jegybank alkalmazottainak átlagkeresete, amely személyenként 7,8 millió forint évente, tavaly 4,6 százalékkal emelkedett, míg a nemzetgazdaságban alkalmazásban állók átlagkeresetének növekedése fél százalék volt, a költségvetésben alkalmazásban állók keresete pedig jelentősen csökkent.
– A kormány minél hamarabb, lehetőleg már szerdai ülésén napirendre tűzi az Európai Központi Bank állásfoglalását a jegybanki dolgozók bérének módosításáról, és ezután kialakítja saját álláspontját a kérdésben – közölte a miniszterelnök szóvivője kedden az Országházban újságírókkal. Szijjártó Péter azt mondta, a kabinet továbbra is elkötelezett a valós közteherviselés, a kölcsönös felelősségvállalás megteremtése mellett, és ezzel összeegyeztethetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke a magyar átlagkereset negyvenszeresét kapja havonta, a fizetése pedig több mint duplája legyen az amerikai jegybankelnök bérének. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány működése során minden hazai jogszabályt, valamint európai uniós normát, előírást betart.
