Kétséges a falképek sorsa

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. múlt év őszén a bíróságon támadta meg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozatát, amely védetté nyilvánította Bernáth Aurél két falképét az Erkel Színházban. Most az alperes oldalán beavatkozóként vesz részt a perben a művész lánya, Bernáth Mária.

Szeptember 15-én tárgyalja a Fővárosi Bíróság, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) műtárgy-felügyeleti irodája a jogszabályoknak megfelelően nyilvánította-e védetté Bernáth Aurél két falképét, a Szentivánéji álmot és Az ember tragédiáját az Erkel Színházban. A felperes, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) ezt vitatja. A bíróság engedélyével az alperes a KÖH oldalán beavatkozóként vesz részt a perben a művész lánya – tudtuk meg Bernáth Mária jogi képviselőjétől, Vigh Károly ügyvédtől.
Bernáth Mária azt szeretné elérni a bíróságon, hogy a falképek a helyükön maradjanak. Több szakértői vélemény szerint ugyanis sem a freskó, sem a szekkó nem távolítható el a teátrum társalgójának faláról úgy, hogy azok súlyosan meg ne rongálódnának. Bár a Magyar Nemzeti Galéria szakértői véleménye szerint a képek levehetők a falról, a galéria volt főigazgatója, Bereczky Lóránd szerint is az a legjobb, ha a képek a helyükön maradnak. A KÖH védési határozata mindenesetre lehetővé teszi, hogy a két ötven négyzetméteres alkotást elmozdítsák a helyéről – a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan alkotásai ugyanis ingóságként védettek.
Igaz, a falképek levételére csak abban az esetben volna szükség, ha a teátrumot mégis lebontanák. Erről, valamint a magántőke bevonásával egy új, többfunkciós épület építtetéséről tavaly és két évvel ezelőtt is határozott a szocialista–szabad demokrata kormány. Az Erkelt 2007-ben zárták be azzal az indokkal, hogy az épület életveszélyes, bár azóta is az Operaház próbahelyszíneként üzemel. Ráadásul az épület toldaléka, amelyben a két falkép található, az 1950-es évek végén épült, nem valószínű, hogy statikailag kifogásolható állapotban volna.
A védési határozat ellen elsőként a KÖH elnökéhez fellebbezett az MNV Zrt. és a Magyar Állami Operaház. Miután a fellebbezést elutasították, múlt ősszel került a bíróság elé az ügy. Az Országgyűlés kulturális bizottságának albizottsága, amely az elmúlt nyolc év esetleges kulturális kormányzati visszaéléseit vizsgálja ki, felvetette a kérdést: valóban lebontásra szorul-e az Erkel Színház épülete.