Fico utolsó avatása. Révkomárom legforgalmasabb részén, a 63-as és a 64-es utak találkozásánál kiépített körforgalom kellős közepén áll tegnaptól a szláv hittérítők, Szent Cirill és Szent Metód szobra, amelyet ünnepélyes keretek között Robert Fico kormányfő leplezett le. A búcsúzó miniszterelnök még tavaly döntötte el – amikor Szent István szobrának a leleplezésére nem engedték be Szlovákiába Sólyom László köztársasági elnököt –, hogy a révkomáromi Matica Slovenská székházának homlokzatán álló szobrot az önkormányzat engedélye nélkül „köztéren” helyezik el. (N. S.)
(Pozsony)
A csaknem háromórás tárgyalás eredményeként a szlovák pártok abban állapodtak meg Bugárékkal, hogy a kormány alelnöke a kisebbségi oktatás és kultúra terén kap konkrét hatásköröket, de azt még nem lehet tudni, milyeneket. Szlovákiában ugyanis évekkel ezelőtt lezajlott a közigazgatás decentralizációja, annak eredményeként az általános iskolákat a helyi, a középiskolákat pedig a megyei önkormányzatok alapítják és működtetik, az oktatási tárca csak szakmailag felügyeli a munkájukat. A kulturális minisztériumnak ugyan van kisebbségi főosztálya, de kizárólag a civil mozgalmak tartoznak hozzá, alapvetően az állami támogatások felhasználását ellenőrzi.
A posztot egyébként a szlovák sajtó értesülései szerint nem magyar politikus tölti majd be. A Most – Híd szlovák–magyar párt elnöksége ugyan csak hétfőn dönt arról, ki lesz az a három politikus, akit a kormányba delegál, de a kiszivárgott hírek szerint a miniszterelnök-helyettesi posztot az a Rudolf Chmel látja majd el, aki a még egységes Csehszlovákia utolsó magyarországi nagykövete volt. Vele kapcsolatban érdemes talán azt is megemlíteni, hogy a második Dzurinda-kormányban a liberális Új Polgári Szövetséget képviselte kulturális miniszterként, s többek között rajta is múlott, hogy a Magyar Koalíció Pártja által szorgalmazott és kidolgozott átfogó kisebbségvédelmi törvényt végül nem fogadták el 2006-ban.
A koalíciós tárgyalásokon sok szó esett a szlovák–magyar viszony javításának a fontosságáról is. Erről a köztelevízió vasárnapi vitaműsorában beszélt Bugár Béla és Pavol Hrusovsky kereszténydemokrata politikus, mellesleg mindketten a parlament alelnöki posztjának várományosai. Hrusovsky szerint a kapcsolatok javulásának a feltétele, hogy a „magyar politika mondjon le Nagy-Magyarország álmairól”, Bugár szerint viszont „mindkét félnek engedményeket kell tennie, mert mindkét oldalon történtek rossz döntések”, konkrétumokról azonban nem beszélt. Újra elutasította viszont Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes azon igényét, hogy mondja meg, magyar-e a Most – Híd párt, Bugár szerint ugyanis „pártja milyenségét a választóinak kell bizonyítania, nem a magyar kormánynak”.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!