Minden negyedik magyar gyermeknek magas a koleszterinszintje, minden ötödik túlsúlyos, minden huszadiknak pedig már kisgyermekkorban magas a vérnyomása – mutatnak rá a felmérések. Az egészségproblémák legfőbb okozója a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás. A adatok már évek óta ijesztő képet festenek a gyermekek egészségi állapotáról. Az MSZP bár tervezte, információink szerint azért nem vezette be a gyermekek mindennapos testnevelését, mert a megvalósítás (tornatermek építése, több szaktanár alkalmazása) rengeteg pénzbe került volna.
Úgy tűnik, a Fidesz–KDNP számára a gyermekek egészsége fontosabb a pénznél, a párt négy szakpolitikusa ugyanis tegnap benyújtotta azt a törvénymódosítást, amely mindennapos testmozgást ír elő az iskolákban. A Bánki Erik, Csizi Péter, Szalay Ferenc és Soltész Miklós által jegyzett javaslat jövő szeptembertől az általános iskola valamennyi évfolyamán kötelezővé tenné a heti öt kötelező testnevelésórát. Az órák számát nem a többi tantárgy rovására növelik, így emelkedik majd a gyerekek kötelező óraszáma. Ez az alsó tagozaton heti kettő, az 5. évfolyamtól heti két és fél óra pluszt jelent. A jogszabály azt is rögzíti, hogy amennyiben a heti öt kötelező testnevelésórát nem egyenletesen osztják el a hét tanítási napjaira, akkor is mindennap, a délelőtti tanítási időszakban biztosítani kell a gyerekeknek a játékos testmozgást. A napi sportfoglalkozásnak legalább 30 percesnek kell lennie, amelyet két tizenöt perces foglalkozással is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként kell megtartani, az óraközi szünetből legfeljebb egyszer csíphetnek le a tanárok. A javaslat rendelkezik arról is, hogy az 1–4. évfolyamokon a testnevelés tantárgyat csak testnevelés szakos tanár vagy testnevelés műveltségi területen szakkollégiumi képzést végzett tanító taníthassa.
A Fidesz több ponton módosítja a sporttal kapcsolatos törvényeket oly módon, hogy azzal kedvezőbb anyagi helyzetbe hozza a pénzügyi gondokkal küzdő sportszervezeteket. Adómentessé tennék a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érmeket, trófeákat. A sportesemények látogatottságának növeléséért indítványozzák azt is, hogy a természetbeni juttatások körében a belépők és a bérletek adómentesek legyenek. Az indítvány a társasági adóból adókedvezményt biztosítana a látvány csapatsportok – a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong – országos szakszövetségeinek részére. Kezdeményezik azt is, hogy a látvány csapatsportokban működő sportszövetségek és sportszervezetek vagyonátruházási illeték megfizetése nélkül szerezhessék meg sporttelepek tulajdonjogát, feltéve, hogy a sporttelepet 15 évig nem idegenítik el, és sport céljára használják. Sporttelepnek minősül a sportpálya, az uszoda, a stadion, a sportcsarnok, a jégpálya és a jégcsarnok is. A javaslat egyszerűsítené a sport állami–civil szervezetrendszerét: a törvény kihirdetése után nyolc nappal megszüntetnék a Nemzeti Sporttanácsot, szeptember 1-jétől pedig a Mező Ferenc Sportközalapítványt.
origo.hu
Bóka János fogadta Azerbajdzsán elnökét
