Lassan apadnak a folyók

A N Y A N Y E L V Ü N K

A címben szereplő mondatot elolvasva valamennyien arra gondolunk, hogy (sajnos) lassan, fokozatosan, talán kicsit túl lassan apadnak a folyók, térnek vissza a medrükbe. A természetes első olvasat a lassan határozóragos melléknévre/határozószóra teszi a hangsúlyt: ’lassan apadnak a folyók. (Az aposztróf a hangsúlyt jelzi!) Ezt hallottam az MR1-Kossuth rádió híreiben 2010. június 23-án, szerdán, s tudomásul vettem, hogy (túl) lassú az apadás. Pedig már nem esett, ragyogott a nap. De van ilyen: lassú apadás. Ám egy órával később ismét felolvasták ugyanezt a hírt, csak most már más hangsúllyal, a hangsúly az igére tevődött át: lassan ’apadnak a folyók. Ennek viszont már egészen más jelentése van: a folyók apadni kezdtek, elkezdődött az apadás. Míg a ’lassan hangsúllyal negatív üzenetet küldünk: lassú az apadás, az igére tett, ’apadnak hangsúllyal ellentétes, pozitív üzenetet fogalmazunk meg: határozottan elkezdődött az apadás…
Hányfélét jelenthet a lassan? Az értelmező kéziszótár szerint a lassan határozóragos melléknév, jelentése: lassú ütemben, ritkán: húzódozva, kelletlenül, illetve népiesen: halkan. Ezek az értelmezések nem segítik a magyarázatot. Ám a tisztán határozószói jelentésű lassacskán szócikknél már találunk különbséget: 1. kényelmes lassúsággal, 2. lassanként, fokozatosan. E két értelmezésbe már beleérezzük a negatív (1) és a pozitív (2) jelentést: ha ’lassacskán (lassan) apadnak a folyók, akkor tehát kényelmes lassúsággal, ha lassacskán ’apadnak a folyók, akkor lassanként, fokozatosan és talán: folyamatosan.
Vannak esetek, amikor a lassannak csak az alapjelentése él: ’lassan járj, tovább érsz. Itt nem lehet a ’járj igén a hangsúly, a mondat értelmetlen lenne. Viszont vannak olyan esetek is, amikor a lassan határozószónak csak az új (nemsokára) jelentése él. Nem mondhatjuk, hogy ’lassan megjön, csak azt, hogy: lassan ’megjön. Ha a mozgás (túlzott) lassúságára akarunk utalni, akkor az igekötős ige fordított helyzetbe kerül: ’lassan jön meg.
A „lassan apadnak a folyók” kétféle hangsúlyozási és értelmezési lehetősége rávilágít arra, hogy ugyanaz a nyelvtani szerkezet a kommunikációban kétféle értelmet kaphat. Hogy a kétértelműségtől megszabadítsuk a hallgatót, ezeket a mondatokat hangsúlyozással egyértelműsítjük. De milyen szabályok alapján?
Általános nyelvészeti megállapítás, hogy a negatív tartalom mindig hangsúlyos: ’alig jár (iskolába), ennek mintájára: ’lassan apad. Ám a kérdés szabályba foglalása hiányzik, bár vannak biztató kezdeményezések. A Magyar grammatika című nyelvtankönyv ír a rémaképzésről, rémakiemelésről. Ez azt jelenti, bizonyos szófajok alkalmasak arra, hogy felhívják a figyelmet a mondat újdonságára (rémájára). A lassan bizonyos helyzetben ilyen rémakiemelőnek látszik: ’lassan apadnak, ’lassan járj… A hír attól hír, hogy az újdonságot közölje, tehát a hírben hangsúlyos elem rémakiemelő.
A Strukturális magyar nyelvtan, 2. című könyv pedig azt írja, hogy a magyarban a határozói szerkezetek többnyire hangsúlyosak, ám nagy csoportjuk hajlik a hangsúlytalanságra, ezek csak akkor hangsúlyosak, ha irtóhangsúlyt kapnak: vagyis egy főhangsúly hosszabb szakaszt ural a mondatban, nem tűr meg maga után hangsúlyt. Ez is érvényes lehet kiinduló mondatunkra: ’lassan apadnak a folyók… Az ingatag hangsúlyhelyzet ad lehetőséget a beszélőnek arra, hogy a mondatot megszabadítsa a kétértelműségtől. A hangsúlyok különbsége jelentéskülönbséget tesz lehetővé, ezt azonban csak az képes érzékeltetni, aki ismeri a közlés nyelvi és nem nyelvi körülményeit.
Ha tehát nem tudom, hogy most valóban elkezdődött-e az apadás, akkor a „lassan apadnak a folyók” lapos prozódiájú, főhangsúly nélküli mondatból nem is fogom megtudni. Értelmezhetem úgy, ahogy a rádió hírolvasója tette: ’lassan apadnak (nem nagyon apadnak), és úgy is: lassan ’apadnak (végre elkezdődött az apadás).
Mi ebből a tanulság? A hangsúlytalanság-hangsúlyosság kérdésére nehéz egyértelmű nyelvtani szabályt alkotni, ezért az ilyen, kétértelműségre hajló szerkezeteket a nyilvános közlésben el kell kerülni. Azt kell mondani, hogy „elkezdődött az apadás” (ez volt a valódi üzenet), vagy ha az ellenkezőjét akarnánk közölni, akkor: „sajnos lassú az apadás…”