Lázár János: A bankok mellé állt az MSZP

Az Országgyűlésben is kiemelt téma volt az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalások felfüggesztése. Lázár János (Fidesz) szerint a szocialisták a kispénzűekkel, a nyugdíjasokkal és a családokkal szemben a bankok oldalára álltak, amikor a pénzügyi tárgyú törvénytervezetek, így a bankadó visszavonására szólították fel a kormányt.

Mesterházy Attila szerint a kormány világbajnoki teljesítményt nyújtott, mert hat hét alatt kétszer is sikerült bedönteniük a forintot, egyszer Kósa Lajos nyilatkozatával, a hét végén pedig azzal, hogy megakadtak az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel folytatott tárgyalások. Az MSZP frakcióvezetője úgy vélte, mindezzel háromszázmilliárd forintos kárt okoztak az országnak, és a történteket elsősorban a devizahitelekkel rendelkezők sínylik meg. A szocialisták elnöke kifogásolta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sem jelent meg a parlamentben, hogy beszámoljanak a tárgyalásokról. Kezdeményezte ugyanakkor, hogy a kormány vonja vissza a kormányfő által bejelentett 29 pontos akcióterv pénzügyi-gazdasági vonatkozású törvényjavaslatait, így például a bankadóra vonatkozót is, amiről Mesterházy Attila további konzultációkat lát szükségesnek.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtt kijelentette: húsz év után végre kiderült az igazság, a szocialisták a bankok oldalára álltak a kispénzűekkel szemben. Szégyennek nevezte, hogy Mesterházy Attila csatlakozott ahhoz, ami a pénzpiacokon zajlik, ami szerinte nem más, mint nyomásgyakorlás a kormányra. A politikus hangsúlyozta, az MSZP már 2002-ben is cserbenhagyta az embereket, amikor megszüntették a kedvezményes, forintalapú hiteleket, aminek következtében mára másfél millióan devizában adósodtak el. Lázár János arra kérte a kormányt, tartson ki eredeti elképzelése, a bankadó bevezetése mellett (a törvényről csütörtökön dönt az Országgyűlés). – Extraprofit után extraadót kérünk – foglalta össze az elképzelések lényegét, utalva a bankszektorban az utóbbi években jelentkező eredményekre. A fideszes képviselő elvárja azt is a kabinettől, hogy Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szeptemberben már ne kapja meg a nyolcmillió forintos fizetését.
A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint „nyílt, egyenes és őszinte” tárgyalásokat folytattak az IMF képviselőivel, és egyetértettek az idei évre tervezett 3,8 százalékos hiánycél tarthatóságában. Bencsik János ugyanakkor megjegyezte: drámai fordulatot akkor vett a megbeszélés, amikor a valutaalap újabb megszorítások szükségességéről kezdett beszélni, amit a kormány elutasított. Az államtitkár szerint Simor fizetése miatt is komoly vita volt, a tárgyalópartnerek pedig nem támogatták a nemzeti eszközkezelő társaság létrehozására vonatkozó elképzeléseket sem (ez a szervezet a tarthatatlan helyzetbe jutott devizahiteleseknek segítene). Bencsik közölte azt is, hogy jelenleg októberig van érvényes megállapodás az IMF-fel, újabb hitelrészlet lehívására azonban már nincsen szükség, az ország ugyanis e nélkül is finanszírozható.
Hegedűs Tamás (Jobbik) szerint a kormány a „gazdasági szabadságharc” frontvonalában küzd a Nemzetközi Valutaalappal az ország szuverenitásának visszaszerzésért, és ebben számíthat a radikális párt támogatására. Az ellenzéki politikus kifejtette, gazdaságpolitikai paradigmaváltásra van szükség és kelet felé való nyitásra, hogy megszabaduljunk a neoliberális gazdaságpolitika diktátumaitól.