Meg akarta felezni a bankadót a valutaalap

Azért nem sikerült zöldágra vergődnie a kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal, mert a küldöttek ragaszkodtak hozzá, hogy a pénzügyi szektor jövőre 200 milliárd helyett csak százmilliárd forint különadót fizessen. Az IMF és az EU képviselői szeptemberben térnek vissza Magyarországra. Bár fizetőképességünk biztosított, a megegyezés elmaradása megtépázta a piacokat. Az euró 291, a svájci frank 214 forint fölé drágult.

Még többet hiteleznének. Ezermilliárd dollárra kívánja felduzzasztani a pénzügyi válságok megakadályozására szolgáló hitelkeretét a Nemzetközi Valutaalap, és szeretné, ha az ehhez szükséges 250 milliárd dolláros pótlólagos juttatásra már novemberig biztosítékokat kapna – mondta Dominique Strauss-Kahn, a szervezet vezérigazgatója a Financial Timesnak. A lap szerint Dél-Korea, a húsz vezető ipari és fejlődő gazdaság csoportjának (G20) idei elnöke segíti a terv összeállítását. Szöul reméli, hogy rá tudja venni a többi G20-országot a megnövelt IMF-keret támogatására a húszak novemberi, dél-koreai csúcsértekezletén. (MTI)

Információnk szerint a bankokat terhelő különadó volt a legkritikusabb pontja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottsággal folytatott kormányzati tárgyalásoknak. Lapunk több forrásból is úgy értesült, hogy hitelezőink nagy nehezen ugyan, de belenyugodtak az idei évre kivetendő bankadó 200 milliárd forintos terhébe, ám a jövő évre vonatkozóan nem fogadták el a pénzintézeteket terhelő adó nagyságát, és az Orbán-kormány által tervezett jövő évi terhet százmilliárd forintban kívánták maximálni. Információink szerint a 2012-es évet illetően is vita alakult ki a kormány, valamint az IMF és az EU között: a nemzetközi szervezetek 2012-ben már megszüntették volna a banki különadót, a kormány viszont három évre tervezte a pluszterhet annak érdekében, hogy az államháztartási hiány a korábbiakban meghatározott mértékben mérséklődhessen.
A pénzintézeteket védelmező IMF az egyeztetések során azzal érvelt, hogy a különadó mérsékli a hitelezést, így az egész gazdaságra rossz hatással van, a kabinet ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy bármilyen, a lakosságot vagy a vállalkozásokat sújtó további adóemelés a banki adónál nagyobb mértékben vetné vissza a gazdaságot. Az Európai Bizottság szóvivője egyébként tegnap hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy a felülvizsgálatot eredménytelenség miatt lezárták, csupán elhalasztották, mert néhány kérdés még nyitva maradt. A CNBC amerikai tévécsatornának adott nyilatkozatában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: az IMF és az EU küldöttségei szeptemberben térnek vissza Magyarországra, és a tárgyalások végül eredménnyel zárulnak majd. Matolcsy György hozzátette: a kormány elkötelezte magát a 3,8 százalékos költségvetési hiánycél mellett, és egyáltalán nem került veszélybe a magyar gazdaság stabilitása az IMF delegációjának távozása miatt.
A Wall Street Journal Csányi Sándort, az OTP Bank elnök-vezérigazgatóját kérdezte meg a magyarországi történésekről. A lap szerint Csányi kevésbé van negatív véleménnyel a bankadóról, mint más hazai bankok vezetői. Az OTP vezérigazgatója azután nyilatkozott a külföldi lapnak, miután az IMF-fel folytatott tárgyalások során próbálta meggyőzni a Nemzetközi Valutaalap küldöttségét, hogy egyezzenek bele a 2011-es költségvetési hiánycél emelésébe, segítve ezzel a válságból való kilábalást, amiért cserébe a kormány további kötelezettséget vállalna a közszféra csökkentésére. Martonyi János külügyminiszter a Duna Televízióban arról beszélt, hogy a tárgyalások elhúzódása nem példa nélküli eset, a közelmúltban Lettországgal, Ukrajnával és Romániával is csak több tárgyalási sorozat után tudott megegyezni a valutaalap. Megjegyezte: kicsit csodálkozik azon, hogy az IMF mintha a külföldi tulajdonú magyarországi bankok mellé állt volna a bankadó ügyében. – A valutaalapnak a legfontosabb az lenne, hogy a magyar költségvetés rendben legyen, ehhez viszont szükségünk van a bankadó jelentette bevételre. Összességében úgy érzem: nagyobb megértést kellett volna tanúsítani a magyar gazdaságpolitikával és a bankadóval szemben. De különösebb tragédia nincsen, a tárgyalások megszakadtak, szünetelnek, majd tovább fogjuk azokat folytatni – idézte a magyar diplomácia irányítóját az MTI. Martonyi hozzátette, hogy jelenleg különösebb gondjaink nincsenek, a pénzügyi helyzetünk szilárd, az ország finanszírozható, mindenkit óva intene attól, hogy pánikba essen.
Ha pánik nem is alakult ki, azért a tárgyalások elhalasztása tegnap reggel megrengette a piacokat. Az euró pénteken még 282 forint környékén zárt, ám tegnap délelőtt már a 292-es szintet is ostromolta az árfolyam. Lapzártánk idején a közös fizetőeszközt 290 forint körüli áron jegyezték. A svájci frankkal szemben szintén őrült hullámzásba kezdett a forint. Napközben a 210,5 és 214,5-ös szintek között ingadozott az árfolyam, lapzártánk idején pedig közel 214 forintot adtak az alpesi devizáért. Pénteken este még 208 forint alatt volt a frank ára a piacokon. A tárgyalások lezárásának elmaradása nemcsak a forintot viselte meg, a Budapesti Értéktőzsde indexe esett, az országkockázatot kifejező CDS-felár megugrott, s emellett emelkedtek az állampapírhozamok is.
A devizahitelesek, akik az elmúlt hetekben sem voltak elkényeztetve, minden bizonnyal nem örülnek a magyar fizetőeszköz megingásának. Lapunk számításai szerint a magyar fizetőeszköz gyengülése miatt a devizahitelek törlesztőrészletei 25-30 ezer forintonként ezer forinttal növekedtek meg csak péntek este óta. Persze ahhoz, hogy az euró és a frank drágulása megmutatkozzon a részletekben, az szükségeltetik, hogy épp ezekre a napokra essen az esedékes törlesztés dátuma. Ugyanakkor az elemzők a továbbra is igen gyenge forintra számítanak a következő hetekben, ezért az adósoknak fel kell rá készülniük, hogy még az előző havi részletnél is többet kell majd fizetniük.