Brüsszelben az Európa Bizottság védett termékké nyilvánította a gyulai és a csabai kolbászt – hallhattuk. Egyszerre két-két eredetnév is védett lett, ugyanis a Csabai kolbász és a Csabai vastagkolbász, illetve a Gyulai kolbász és a Gyulai pároskolbász márkamegjelölést más nem használhatja, függetlenül a földrajzi kötődésétől. A kitüntető cím nagy szó, ugyanis az Európai Unióban eddig 900 termék került fel a listára. Magyarországról eddig a hajdúsági torma és a makói vöröshagyma, a szegedi és a budapesti téliszalámi érdemelte ki a védettséget, hozzájuk csatlakozott most a gyulai és a csabai. Szükség is van az EU reklámjára és marketingjére, mert egyre nehezebb fenntartani a két áru puszta létezését. A gyulai kolbászt gyártó gyulai húskombinát felett évek óta Damoklesz kardja, vagy – stílusosabban szólva – bárdja lóg.
A közelmúltban hónapokon át arról szóltak a hírek, hogy veszélyben a húskombinát, már a termelés folytathatósága is megkérdőjeleződött. A helyi polgári oldal bekapcsolódott a cégmentésbe, először mozgalmat indítottak, majd egy elszármazotton keresztül spanyolországi székhelyű befektetői csoporthoz jutottak, ám végül az üzlet nem üttetett nyélbe.
Az üzemnél ettől függetlenül sem mentek jól a dolgok, az adósság az egekbe szökött, az ingatlanokat jelzáloggal terhelték, s a fizetésképtelenség réme fenyegetett. A Gyurcsány–Bajnai-kormány sokáig késlekedett mentőövet dobni, ami alkalmazotti körben csak növelte a bizonytalanságot. Legutóbb az a hír kelt szárnyra, hogy szlovák kézbe kerülhet a gyár – Ruck János vezérigazgató ezt is, mint annyi más korábbi esélylatolgatást, cáfolta.
A csabai kolbász gyártását ugyan nem fenyegeti közvetlen veszély, ellenben a megyeszékhelyen a termék reklám-zászlóshajójának értékesítése miatt feszültek egymásnak az indulatok.
Ambrus Zoltán, a békéscsabai kolbászfesztivál alapítója és a legutóbbi időkig legfőbb szervezője és irányítója új tulajdonost keresett és talált az ország egyik legismertebb gasztronómiai és turisztikai rendezvényének, amely a határon túl is jó hírnevet vívott ki magának, sőt üzleti vállalkozásként szintén kezdte megállni a helyét. A Csabai Rendezvényszervezés Kulturális Szolgáltató Kft. többségi tulajdonát Hégely Sándor vállalkozó szerezte meg.
Mindezt ünnepélyesen, sajtótájékoztatón jelentették be az érintettek. Itt Ambrus Zoltán felidézte a korszakot, amikor még unikumnak számított Magyarországon gasztronómiai programot összeállítani. A csabai kolbászfesztivál ötszáz négyzetméteres sátorból indult, ám az évek során minden tekintetben jelentős, társadalmi és piaci eseménnyé nőtte ki magát. Olyannyira, hogy tavaly például az ilyen típusú rendezvények között elnyerte a kiváló minősítést. Ambrus Zoltán optimistán látja a csabai csípős jövőbeni esélyeit, s magát a fesztivált is fejlődőképesnek tartja. Csakúgy, mint az új tulajdonos, aki bízik abban, hogy még az eddigieknél is több szponzort sikerül maga mögé állítania. Reméli, hogy olyan társadalmi rétegek is ellátogatnak majd a soron következő kolbászfesztiválokra, amelyek eddig nem voltak jellemzők. A térségben nem fogadta mindenki kitörő lelkesedéssel a változást. Ferenczi Attila, a békéscsabai képviselő-testület Fidesz-frakciójának vezetője önkormányzati ülésen adott hangot kritikájának.
– Idegen kezekbe került a világhírű kolbászfesztivál, nem látom biztosítottnak a jövőjét – fogalmazott. – Akár számunkra kedvezőtlen fordulat is bekövetkezhet, holott ez az esemény pozitív képet sugárzott városunkról a külvilágnak. A híressé vált rendezvénynek sikerült egy nemes hagyományt újraéleszteni, s a kezdetektől támogattuk, ezért kár volna érte.
Információink szerint az önkormányzat szeretett volna tulajdonrészt vásárolni a fesztivált működtető cégből, ám erre nem nyílt mód, a lehetőséget fel sem ajánlották.
Hanó Miklós alpolgármester békülékenyebb hangot ütött meg, amikor elmondta, hogy a program teret és infrastruktúrát kaphat a kalandparkban, ahol kolbászfalut építenének fel.
origo.hu
Nem kell elrakni az esernyőket – mutatjuk, milyen idő várható a héten
