Nagyot kell hibázni a pótköltségvetésért

Több ponton is módosítaná az államháztartási törvényt a Fidesz. Az elképzelések szerint csak akkor kellene pótköltségvetést benyújtania a kormánynak, ha év közben kiderül: legalább öt százalékkal elszálltak a számok a tervekhez képest. Az állami vállalatok eredménye kikerülne a költségvetés egyenlegéből. A Költségvetési Tanácsnak nem tetszenek a javaslatok.

Csécsi László
2010. 07. 08. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elutasította az Országgyűlés azt a kezdeményezést, hogy a parlament már ma tárgyalja az államháztartási törvényhez benyújtott módosító indítványokat. A Rogán Antal és Latorcai János fideszes képviselők által jegyzett módosításokról ezért később dönt a Ház. A javaslatok három ponton változtatnák meg az államháztartásról szóló törvényt. Először is a törvényjavaslat (visszatérve a korábbi gyakorlathoz) két típusát írná elő a költségvetés módosításának. Ha év közben az állami költségvetés egyenlegének várható összege a költségvetési törvényben rögzített kiadási főösszegének 2,5 százalékával eltér, a kormány költségvetésitörvény-módosítást köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha pedig az eltérés eléri az öt százalékot, pótköltségvetés kell benyújtani. Ez lényegében azt jelenti, hogy csak igen jelentős eltérés esetén kellene pótköltségvetést készítenie a kormánynak.
A javaslat a költségvetés benyújtásának határidején is változtatna. A módosító szerint azokban az években, amikor parlamenti választás zajlik az országban, a kormánynak másfél hónappal több ideje lenne benyújtani a költségvetésitörvény-javaslatokat. Vagyis az államháztartásért felelős miniszternek a költségvetési irányelveket április 15-ig, választási évben pedig június 30-ig kell a kormány elé terjesztenie. A költségvetésitörvény-javaslat tervezetének pedig augusztus 31-ig, voksolás idején pedig legkésőbb október 15-ig kell elkészülnie. A határidők kitolására azért van szükség, mert a jelenlegi szabályozás nem veszi figyelembe, hogy mennyire időigényes folyamat a kormány és az Országgyűlés megalakítása.
A harmadik változtatás a többségi állami tulajdonú társaságok eredményének elszámolását érinti. A javaslat indokolásában az áll, hogy „közgazdaságilag nem értelmezhető” az az elszámolási szabály, hogy ezen társaságok számviteli eredményeit bele kell emelni a pénzforgalmi költségvetésbe. A javaslat készítői szerint az új szabályozás egyszerűsítést hozna a jelenlegi gyakorlatba. Mint indokolásukban szerepel: az Állami Számvevőszék sem tartja megfelelőnek az érvényben lévő szabályozást.
A Költségvetési Tanács tagjai ugyanakkor tegnap közölték: nem javasolják a módosítások bevezetését. Kopits György, a tanács elnöke szerint komoly gondok vannak az állami vállalatok gazdálkodásával, ezért minél nagyobb átláthatóságra van szükség. Az elnök szerint a javaslatok visszalépést jelentenének a jelenlegi szabályozáshoz képest. Kopits György megjegyezte: miközben világszerte szigorítják az államháztartás és a költségvetés szabályozását, a benyújtott törvényjavaslatok inkább lazítanának rajtuk. A tanács véleménye szerint a javaslat többek között azért nem egyeztethető össze az átlátható és fenntartható költségvetési politika igényével, mivel többségi állami tulajdonú vállalatok pénzügyi helyzetét nem lehet figyelmen kívül hagyni a költségvetés meghatározásakor.

Elfogadták a PSZÁF-jelentést. Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága egyhangúlag elfogadta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) 2009-ről szóló éves jelentését. Mivel a PSZÁF januárban kormányhivatalból autonóm államigazgatási szervvé vált, ennek alapján június 30-ig kellett benyújtania az Országgyűlésnek éves beszámolóját.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.