Minden követ megmozgatnak a bankok annak érdekében, hogy a kormány a tervezettnél kevesebb adót vessen ki a pénzügyi szektorra. A hitelintézetek az Európai Bankszövetségnél már bepanaszolták a kormányt, legutóbb pedig a hírek szerint egyenesen a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) szaladnának erősítésért. A Figyelőnet értesülése szerint hat, erős külföldi anyabankkal rendelkező pénzintézet nemzetközi fórumokra szeretné terelni az ügyet. A bankoknak sikerült elérniük, hogy a jövő hét második felére halasszák azt az egyeztetést, amely most csütörtökön lett volna a Nemzetgazdasági Minisztérium és a bankszövetség között. A bankok állítólag a jövő héten Budapesten is tárgyaló IMF-fel szeretnének találkozni, és a nemzetközi szervezet segítségét kérik a magyar kormány „megpuhításához”.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Reutersnek adott interjújában ugyanakkor arról beszélt, hogy mivel nem született megegyezés a bankokkal, a kormány az eddigi tárgyalások eredményeiből indul ki. A tegnap este egyoldalúan benyújtott törvényjavaslat szerint a bankok a mérlegfőösszeg 0,45 százalékát, a biztosítók a nettó díjbevétel 5,2 százalékát fizetik. A pénzügyi szektor többi szereplőjénél a kamateredmény, a nettó árbevétel vagy a kezelt vagyon jelenti az adóalapot, a kulcs pedig tevékenységi körtől függően 0,028 százalék és hat százalék között változik. A bankoktól a kormány 120 milliárd forintot, a biztosítóktól 36 milliárd forintot, a pénzügyi szféra többi vállalkozásától pedig 30 milliárd forintot kíván beszedni, emellett még az idei költségvetésben szerepel egy mintegy 14 milliárd forintos összeg is hitelintézeti járadékként. Az adót a társaságoknak két részletben – szeptember 10-ig és december 10-ig – kell rendezniük.
Ha a bankoknak sikerül a maguk oldalára állítaniuk az IMF-et, a kormány nehéz tárgyalás elé nézhet, mivel Matolcsy György azt is elmondta, hogy a kormány két évre szóló elővigyázatossági megállapodást kötne 2011-re és 2012-re 10-20 milliárd euró értékben az Európai Unióval és az IMF-el.
Tegnap az is kiderült, hogy az eddigi hírekkel ellentétben nem július elsejétől lép életbe a jelzáloghitelezést csak forintalapon engedélyező szabályozás. – A parlament előreláthatólag két héten belül dönthet róla, és azt követően léphet hatályba – áll a minisztérium közleményében. – A kormány – június 30-i döntésekor – még úgy látta jónak, hogy a rendelkezés visszamenőleges érvényű legyen. A kormánydöntés és a törvénytervezet benyújtása között azonban alkotmányossági aggályok merültek fel ezzel az elképzeléssel kapcsolatban, ezért a tegnap a parlament elé került törvényjavaslatból a visszamenőleges hatály kikerült.
A jelzálogbejegyzést csak forintalapú kölcsönök esetén engedélyező szabályozás célja a minisztérium szerint a devizakölcsönök terjedésének megállítása, az ügyfelek túlzott eladósodásának megelőzése, valamint a családok megóvása. Mivel a pénzintézetek egészen tegnap estig úgy tudták, hogy július elsején már életbe lépett a devizahitelek szigorítása, a legnagyobb bankok már felhagytak a devizaalapú jelzálog-hitelezéssel. Tegnap a CIB, az Erste, az OTP és a Raiffeisen Bank is bejelentette, hogy felfüggeszti a külföldi fizetőeszközökben jegyzett jelzáloghitelek folyósítását.
origo.hu
Európa belefulladhat a GMO-kezelt gabonába, ha Ukrajnát felveszik az EU-ba
