Pornó az interneten, feketén

Ha kifaggatjuk az elmúlt évek adatait arról, milyen területről mennyi kulturális járulék csorgott be az államkaszszába, arra az eredményre jutunk, hogy jóval többet adóztak a magyar könyvkiadók, lemezkiadók, mint amennyit giccses tárgyakért és különféle módon hozzáférhető pornográf tartalmakért együttvéve szedett be az állam. Holott az utóbbi szektornak például bevételei huszonöt százalékát kellett befizetnie. Nyilván nem arról van szó, hogy az iparág észrevétlenül elsorvadt Magyarországon. Hanem például arról, amit Kovács Kovi István pornófilmproducer nyilatkozott nemrégiben: a pornográf tartalmak előállítását Magyarországon kilencven százalékban illegálisan végzik az „alkotók”. Nincs bejegyezve a gyártó cég, nem adózik. Mindössze öt-hat filmgyártó tevékenykedik legálisan az országban, a többi a feketegazdaságot erősíti. Felderítésük, ellenőrzésük, szankcionálásuk, felszámolásuk – ezt már én teszem hozzá – azért is fontos, mivel a bűnügyi krónikák tanulsága szerint előfordul, hogy anyagilag ellehetetlenült, kétségbeesett embereket csalogatnak a forgatásaikra, ahol gyakran nem egészen az történik, ami a hirdetésben állt. Legutoljára egy összevert többgyermekes családanyát kellett a rendőröknek kiszabadítaniuk a pornófilmesek kezei közül, akik azt ígérték, csak imitálják majd a kínzást a forgatáson.
A pornográf tartalmak elsősorban az interneten terjednek. Egy nemrégiben nyilvánosságra került adat szerint a világ internetes tartalmainak mintegy 37 százalékát teszi ki a pornográfia. Különböző országok különféleképpen reagálnak erre a helyzetre. Amerikában például azzal próbálkoznak, hogy bizonyos, a tartalmat felfedő tartományneveket súlyos összegekért adnak el, a befolyt összeget pedig arra kívánják fordítani, hogy az amerikai gyerekeket megóvják a pornográf tartalmakhoz való hozzáféréstől. Írországban egy férfi a porn.ie domainnevet szerette volna megszerezni, de elutasították, mondván, hogy a porn erkölcstelen szó. Németországban a sex.de oldalt most árulja a tulajdonos több mint hárommilliárd forintnak megfelelő összegért, aki megveszi, az piacvezető lesz. Magyarországon elvben nem lehetne a fenti tevékenységi kört pontosan kifejező domainneve egy internetes oldalnak, mégis létezik porno.hu oldal, magyar tulajdonos nevén.
A Hiller István vezette kulturális kormányzat egyszer már nekifutott annak, hogy az értéktelen és/vagy káros tartalmakat szolgáltatókra (internetes és mobilcégek) is kiterjessze a kulturális járulékot. Az akkori kulturális bizottság el is fogadta az elképzelést, ám aztán Hillerék mégis meghátráltak, mert egy békakórus – szabad blogger szólókkal tűzdelve – zengeni kezdte, hogy a szolgáltatók át fogják ám hárítani a járulékterhet a fogyasztóra, juj, juj! Kiszámoltam: ez az összeg körülbelül havi 40–80 forint lett volna. Juj! Juj! És ha van erő, és van akarat, és mégsem háríthatják át?