Különféle elszámolási módszerekkel akár százmilliárdokat is kivihetnek adózatlanul az országból az idehaza működő multik. A jelenségre a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete hívta fel a figyelmet, rögzítve, hogy a nemzetközi nagyvállalatok a hazánkban megtermelt jövedelmük jelentős részét év közben úgy utalják át külföldi anyacégüknek, hogy itthon egyetlen fillér adót sem fizetnek az összegek után. Herich György egyesületi elnök lapunknak példaként a bankokat említette. A hazai pénzintézetek többsége valamelyik külföldi lánc leányvállalataként működik Magyarországon. – A bankok főként kamatot vagy más szolgáltatást elszámolva tudják elkerülni a hazai adófizetést – fogalmazott a szakmai szervezet vezetője. Herich György nem zárja ki: egy magyar adóhivatali ellenőrzés során kiderülhetne, hogy a hazánkban működő külföldi tulajdonú bankcsoportok az eddig kimutatottnál jóval nagyobb nyereségre tesznek szert.
Kérdésünkre Róna Péter közgazdász úgy fogalmazott: egyetért az okleveles adószakértők álláspontjával. A szakember ezután felvázolta a bankrendszer működését, s különösen az oly nagy társadalmi feszültséget okozó devizahitelezés folyamatát. Ahhoz, hogy az itthon működő bank kölcsönt tudjon adni a hazai lakosságnak vagy a vállalkozásoknak, pénzre van szüksége. A külföldi bankok magyar leányvállalatai azonban csak a saját anyabankjuktól kérhetnek kölcsönt, természetesen kamat fejében. A trükk pontosan itt húzódik meg.
*
Róna Péter egy példával igyekezett megvilágítani az eseménysort. Tegyük fel – kezdte –, hogy a külföldi anyabank egyszázalékos kamatért jut svájci frankhoz, amit kétszázalékos kamattal ad tovább hazai leányvállalatának. Az itteni pénzintézet pedig négyszázalékos kamattal kínálja a kölcsönt a magyar polgároknak. A hazánkban működő bank végül azt tünteti fel: mivel két százalék kamatot az anyabanknak kellett utalnia, ezért a négyszázalékos kamatból legfeljebb kétszázalékos haszna van, s az adót is csak ez után a két százalék után fizeti meg. Az anyabank ezzel a trükkel egyszázaléknyi adózatlan jövedelemhez jut. A négyszázalékos kamatot ugyanis a magyar hitelfelvevő fizeti meg, így a bankcsoport itthon három százalék bevételhez jut, ám ebből mindössze kettő után róják le idehaza a közterhet. Róna Péter kijelentette: teljesen nyilvánvaló, hogy a magyar leánybank is hozzájutna egy százalék kamatért a svájci frankhoz, így a módszer egyrészt drágítja a hazai hiteleket, másrészt komoly összegeket von ki a magyar adófizetés alól.
Mindezek miatt a közgazdász üdvözölné, ha hazánk vizsgálódna a külföldi anyabankoknál, például úgy, hogy revizorokat küld a pénzintézetek központjaiba. Róna Péter hangsúlyozta: a fejlett országokban már megtalálták az efféle trükkök ellenszerét, az ilyen tranzakciókra dupla mértékű büntetőadót vetnek ki. A szakember úgy látja, hazánk is alkalmazhatna szankcionáló közterhet. S nemcsak a bankokra, hanem a kereskedelemmel, termeléssel foglalkozó multikra is. – Magyarország a mostani adórendszerrel óriási előnyt ad a hazai cégeknél egyébként is sokkal fejlettebb külföldieknek – mondta a szakember, s folytatta: ha a helyzet nem változik, akkor éppen az állam teszi majd tönkre a honi vállalkozásokat. – Nem kell kiűzni a multikat, csak nem szabad nekik nagyobb kedvezményeket adni annál, mint amennyit a magyar cégek kapnak – zárta gondolatait a közgazdász.
A változtatás szükségességét hangsúlyozza az okleveles adószakértők egyesülete is. Herich György szerint nem csupán az adófizetés nélkül külföldre áramló milliárdok közterhét kellene bevasalni, hanem célszerű lenne átgondolni az egész magyar adódiplomáciát. Az elnök úgy látja: át kellene világítani a kettős adóztatásról szóló egyezményeinket, s elengedhetetlennek mutatkozik az Európai Unióval folytatott egyeztetés is. – Számításaink szerint a közösségi adószabályok átvétele miatt az elmúlt négy évben komoly summától esett el a magyar költségvetés – mondta Herich György. Az egyesület nemrégiben kimutatta: az uniós csatlakozásunk óta eltelt időszakban legalább nyolcszázmilliárd forintról volt kénytelen hazánk lemondani, ugyanis 2004-től nem vethetünk ki adót például a kamatból, a jogdíjból és az osztalékból származó jövedelmekre. Az ilyen eredetű, Magyarországon megtermelt pénzeket a francia, a német, az amerikai és az egyéb multinacionális cégek itteni leányvállalatai az anyacégeknek utalják, amelyek aztán odahaza fizetnek adót. Így végső soron az itthon előállított javak, értékek után Franciaországban, Németországban vagy az Egyesült Államokban róják le a közterhet. Erről, és az adódiplomácia aktuális más kérdéseiről az egyesületi vezető a tervek szerint a héten egyeztet az adópolitikáért felelős helyettes államtitkárral.
origo.hu
Újabb ukrán kémgyanús nevet jelentett be Kocsis Máté
