Az OECD egyik jelentése nyomán három szám járja be a világot a G20 torontói értekezlete előtt: 62, 51 és 38. 2000-ben a fejlett ipari országok a világ termelésének 62 százalékát szolgáltatták, 2010-ben az arány 51 százalék, 2030-ban pedig 38 százalékra csökken. Az érem másik, szinte szimmetrikus oldala: az OECD-n kívüli, feljövő és fejlődő országok 2000-ben a termelés 38 százalékát képviselték, jelenleg 49 százalékát állítják elő, és 2030-ra várhatólag elérik az 57 százalékos arányt. Vagyis fordul a kocka, mi több, a válság meg is gyorsította az anyagi gazdagság átrendeződését. Ez nem átmeneti jelenség: történelmi jelentőségű szerkezeti változásról van szó – szögezte le a nemzetközi szervezet, amelynek jelentését az MTI ismertette.
A Reuters kiemelte, hogy az OECD elemzése szerint 1990 és 2008 között a világkereskedelmi forgalom csaknem megnégyszereződött, a Dél–Dél csere pedig tízszeresére nőtt. 2009-ben Kína lett az első számú kereskedelmi partner Brazília, India és Dél-Afrika számára, az indiai Tata cég a második legnagyobb befektetővé vált a Szaharától délre. 2008-ban a fejlődő országok valutatartaléka 4200 milliárd dollár volt, azaz több mint másfélszerese a gazdag országokénak. A 2000-es évek kezdete óta a feljövő országok száma – ide azokat sorolják, amelyeknek fejlődési üteme több mint kétszerese a magas jövedelmű OECD-országokénak – 12-ről 65-re nőtt, a szegény országoké viszont 55-ről 25-re csökkent.
Az átrendeződést az Egyesült Államok – a világgazdaság sokáig megkérdőjelezhetetlen referenciapontja – is immár hivatalosan ismeri el. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter tegnap Washingtonban úgy fogalmazott: az Egyesült Államok már nem olyan húzógazdaság a világban, mint korábban, már nem képes világgazdasági növekedést generálni. „A világ már nem támaszkodhat olyan mértékben az Egyesült Államokra, mint a múltban” – fogalmazott a miniszter, megjegyezve, hogy a többi vezető gazdaságnak a jövőben nagyobb mértékben kell növekednie a globális prosperitás érdekében. Geithner a G8 és a G20 csoport hét végi torontói csúcstalálkozója előtt arról is beszélt, hogy szerinte nincs lényeges különbség az amerikai és az európai megközelítés között a költségvetési hiány csökkentését illetően.

Politikai leszámolás egy kanizsai család ellen?